Budapesten született, s már általános iskolásként érdeklődött a rajzfilmek iránt, rajzszakkörökbe is járt. A Mafilmnál szerzett díszletfestői és trükkfilmrajzolói tapasztalatok után 1968-ban került a Pannónia Filmstúdióhoz. Volt fázisrajzoló, kulcsrajzoló, animátor, majd társrendező. Olyan népszerű sorozatokon dolgozott, mint a Gusztáv, a Mézga család vagy a Kérem a következőt, s részt vett a János vitéz című egész estés rajzfilm munkálataiban. Rajzfilmrendezői diplomáját 1971-ben vette át, két évvel később lett önálló rendező, első önálló rajzfilmjét 1974-ben A kő címmel készítette Nepp József ötlete alapján.

Rófusz Ferenc az íróasztala előtt (2010)
Fotó: MTI/Balaton József
1980-ban született A légy című animációs rövidfilmje,

amely több fesztiválon is díjat nyert. Az eredeti forgatókönyvet négy évvel korábban adta be először, a filmtervet végül többszöri próbálkozás után Hankiss Elemérnek, a Pannónia Filmstúdió akkori dramaturgjának javaslatára fogadták el. A film úgynevezett háttéranimációs technikával készült, a 3600 rajzhoz kezdetben vízfestéket használt, de végül inkább zsírkrétával dolgozott. Az Oscar-díjat 1981-ben elnyerő alkotás egy légy életének utolsó pár percét mutatja be, a világot az ő szemén keresztül látjuk egészen addig, míg agyon nem csapják. A négyperces film két évig készült, s ezalatt több változáson ment át. Címe eredetileg A bogár volt, s volt egy alternatív befejezése is, amelyben a légy visszafordul, üldözője szemébe repül, aki elájul, ő pedig kiröppen az ablakon, de ehhez a változathoz a politika nem járult hozzá.

Jelenet A légy című rajzfilmből
Forrás: MaNDA

A háttérzörejeket is az alkotók gyűjtötték verejtékes munkával: a galambok hangját kora hajnalban kellett rögzíteni, az óra hangja egy orosz vekker ketyegése, a dongót pedig az egyik kellékes a szájával utánozta.

Az akkori hazai viszonyokra jellemzően az Oscar-díjkiosztóra Rófusz helyett a Hungarofilm akkori vezetője utazott ki, és ő is vette át a filmszakma legrangosabb elismerését, amelyet az amerikai rendőrség a szállodában kobzott el tőle. Az aranyszobrot az Amerikai Filmakadémia csak a valódi alkotónak volt hajlandó kiadni, Rófusz csak másfél hónap múlva kaphatta meg Los Angelesben.

Jelenet a Gusztáv című rajzfilmsorozatból
Forrás: filmarchiv.hu
Amerikából hazatérve 1982-ben megkapta a Balázs Béla-díjat, elkészítette a Holtpont és a Gravitáció című rövidfilmeket.

Utóbbi ötlete tíz éve foglalkoztatta, de fennakadt a cenzúrán. A filmben ugyanis a kék almafán emberarcú kék almák lógnak, amelyek egyszerre fonnyadnak és rohadnak el, majd leesve szétloccsannak. Egy egészségesnek látszó alma azonban más sorsra vágyik: leszakítja magát a fáról, a földre érve azonban ő is szétfröccsen, mert belül ugyanolyan rothadt, mint a többi.

Rófusz ezután úgy érezte, elfogyott körülötte a levegő. 1984-ben egy koncertiroda segítségével Németországba került,

hivatalosan muzsikusként, de valójában rajzfilmstúdióknak dolgozott, filmeket készített. 1988-ban Kanada legnagyobb stúdiójához (Nelvana) hívták, s családjával a tengeren túlra költözött, Fly Films nevű torontói stúdiójában 1991-től reklámfilmeket, videóklipeket és játékfilmekhez speciális rajzfilmeffektusokat készített.

A rendező 2001-től ismét Magyarországon él. 2002-ben befejezett Tüzet szüntess című nyolcperces animációs filmje háborúellenes állásfoglalás a gyermekek védelmében. 2004-ben készült el a Szerencsi, fel című európai uniós ismeretterjesztő produkciója, a következő évben mutatták be a Kutyaélet című alkotását, majd a Réka meséi című népszerű könyvsorozat nyomán a gyermekbetegségekkel foglalkozó kötetekből animációs tévésorozatot készített.

Ticket című kilencperces animációja 2011-ben újra hagyományos technikával készült (a hétezer rajzot hárman készítették a rendezővel együtt), csak az effektekhez hívták segítségül a számítógépet. Az alkotás A légy perspektíváját megidézve egy ember életét követi nyomon a születéstől a halálig, a főhős szemszögéből ábrázolva életének fordulópontjait. Műve több nemzetközi filmfesztivál fődíját, valamint a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a gyerekzsűri díját nyerte el. A Hoppi mesék című tévésorozata óvodás korú gyermekeknek szól.

2018-ban befejezett, négy évtizedig dédelgetett festményanimációja Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című alkotását eleveníti meg.

Ez 1978-ban a vallási téma miatt nem készülhetett el. A 11 perces alkotás vegyes technikával készült: 3D-s animációval (a nyolcezer rajzot digitálisan készítették és színezték) és élő szereplővel, az eredeti terveken, a storyboardon és a Bibliából átvett monológon semmit nem változtattak. Az alkotás itthon és több külföldi nemzetközi filmfesztiválon is díjat nyert.

Rófusz Ferenc a Honnan-hová, merre, meddig…? című egyetemi székfoglaló előadásán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriumában. Balra a rendező Oscar-szobra. Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az első Oscar-díjas magyar alkotás rendezőjének munkáiból több életműkiállítást is rendeztek. Művészete elismeréseként 2006-ban átvehette a FilmJus által alapított produceri díjat. Tanított a Budai Rajziskolában, 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.

2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért. 2012-ben a Magyar Művészetért Díjban részesült, 2016-ban a szolnoki nemzetközi képzőművészeti filmfesztivál életműdíját kapta, 2017-ben az Oscar-díjat odaítélő amerikai filmakadémia (AMPAS) tagja lett, 2018-ban a Nemzet Művésze díjban részesült. Neve 2020-ban felkerült a budapesti Origo Filmstúdióban átadott magyar Csillagösvényre. A rendező több filmjén is együtt dolgozott Kanadában élő fiaival, akik mindketten 3D-animátorok.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos