A városalapító ikreket, Romulust és Remust megmentő anyafarkas szobrát, amelyet ma a római Capitolium múzeuma őriz, IV. Sixtus pápa ajándékozta az intézménynek 1471-ben. Egészen egy 2006-os vizsgálatig azt tartották róla, hogy a farkasalak az i.e. 5. századból származik és az ikrek figuráit a 16. század elején adták hozzá.
Anna Maria Carruba restaurátor azonban most mintegy újdonságként azzal állt elő, hogy munkája során alaposan tanulmányozta a szobrot és egyre inkább megbizonyosodott arról, hogy a farkas is legfeljebb a kora középkor, a 7.-8. század műve. Szerinte erre utaltak bizonyos szennyeződések, valamint a bronz megmunkálásának technikája.
Adriano La Regina, a római régészeti hivatal egykori vezetője ekkor a La Repubblica című napilapban megírta: a múzeum már több mint egy éve elvégezte a szobor C-14 tesztjét, amely azt igazolta, hogy a bronzfarkas valóban a középkorból származik, de az eredményt presztizsokokból visszatartják. Ezután nyilatkozott korábbi munkájáról Carruba is. Claudio Parisi Pressice, a múzeum igazgatója ellenben azzal védekezett, hogy a teszt adatai "még nem tekinthetők véglegesnek".
Egyelőre több tudós is kétségeit hangoztatja Carruba állításaival szemben. Alessandro Naso etruszkszakértő szerint a restaurátornak csak "közvetett bizonyítékok vannak a kezében". Nicoletta Pagliardi régész elismerte ugyan, hogy az anyafarkas eredete bizonytalan, de szerinte a szobrot az évszázadok során többször "megmunkálták", így kerülhettek bele későbbi anyagok. Parisi Pericce még azzal is érvelt, hogy a középkorban Róma jelképe egy oroszlán volt, ezért semmi nem indokolta, hogy azokban az időkben alkossák meg.
Anna Maria Carruba mindazonáltal hangsúlyozza: semmit sem vonna le sem a szobor művészi értékéből, sem pedig annak misztikumából, ha végleg bebizonyosodna, hogy nem az etruszk korból származik. A restaurátor szerint mindenképpen "lenyűgöző, mesteri alkotás", különös tekintettel "ideges szemeire": a capitoliumi múzeumban külön teremben kiállított farkas ugyanis olyan, mintha tekintetével követné a látogatókat.
Akár igaz, akár nem, Romulus és Remus egyfolytában a hírek középpontjában áll: állítólagos barlangjuk nemrég Augustus császár palotájának helyreállításai munkálatai során került elő a római Palatinus-dombon, amely az ókorban a hatalom helyszíne volt, ma pedig törékeny ókori paloták és templomok otthona. A felfedezés újra gondolkodásra késztette a tudósokat, hogy a régészet mennyiben szolgáltathat bizonyítékot a mitológiára. Adriano La Regina ebben is szkeptikus: szerinte a megtalált barlang egyáltalán nem a lupercale. Az ókori források ugyanis szerinte egészen mást sugallnak.
(Múlt-kor/MTI)
