romanwall1_c.mola_.jpg

Kétezer éves római kori bazilika romjait tárták fel egy londoni irodaház alatt

Az épület egykor a fórum részeként a város politikai és gazdasági központja volt. A maradványokat beépítik egy újonnan felhúzandó irodaház designjába.

Londoni irodaház alatt fedezték fel a város első római bazilikájának maradványait, amely a legjelentősebb régészeti leletek közé tartozik az utóbbi években. Az épület a római fórum része volt, amely Londinium politikai, jogi és gazdasági központjaként szolgált. A bazilikában hoztak meg fontos üzleti és jogi döntéseket, bírák vitás kérdésekről döntöttek, valamint a város jövőjét érintő ügyeket tárgyalták.

Az ásatás során előkerült két emelet magas épületet – amely közel akkora volt, mint egy olimpiai úszómedence – Kr. u. 78 és 84 között emelték, nem sokkal azután, hogy a rómaiak először meghódították Britanniát, és körülbelül húsz évvel azután, hogy a kelta harcos királynő, Boudicca erői elpusztították Londiniumot. A falakon kívül a kutatók több tárgyi emléket is találtak, például egy hivatalos pecséttel ellátott tetőcserepet.

A terület tulajdonosa, a Hertshten Properties, amely egy új irodaház építését tervezi a helyszínen, vállalta, hogy az ókori maradványokat beépíti az épület designjába. Egy látogatóközpontot is kialakítanak, ahol üvegpadlón keresztül lehet majd megtekinteni a bazilika falait, és helyet kapnak ételárusok és elárusítóhelyek is.

Andrew Henderson-Schwartz, a Museum of London Archaeology munkatársa szerint rendkívül fontos megőrizni a múlt emlékeit. London gyors fejlődése mellett ezek a maradványok segítenek megérteni a város történelmét, és kapcsolatot teremtenek az előző generációkkal. A további ásatások célja annak feltárása, hogy miért használták csupán húsz évig az eredeti fórumot, mielőtt egy nagyobbra cserélték, amely egészen a római uralom végéig fennmaradt.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

A magyar dínóktól az őssejtkutatásig vezet a Magyar Kultúra magazin

Milyen titkokat rejthet a DNS-állományunk? Létezik-e genetikailag meghatározható magyarság, és vajon hol kezdődik a történelmünk? És milyenek voltak a „magyar dínók”? A Magyar Kultúra magazin 2026. januári lapszáma a régmúltba tekint és őseink nyomába ered.

Mélyrepülés, örömtánc, piactér és minifesztivál – Programajánló

Hangfoglaló Minifeszt a Turbinában, kolozsvári piactér a Hagyományok Házában, kiállítás a Mártélyi Szabadiskoláról és nemzetközi konferencia a sztyeppei régészet eredményeiről – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Római kori leletegyüttes a Hónap kincse

Ferramenta – Egy római kori vaseszköz-depólelet Pincehelyről címmel nyílt meg a szeptemberi hónap kincse az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban A rendhagyó régészeti, vastárgyakból álló depólelet a római császárkorból származik,  amely a Tolna megyei Pincehely határában látott napvilágot a múlt esztendőben. A leletegyüttes zömében mezőgazdasági és műhelymunkára utaló eszközöket tartalmaz, azonban van benne rendkívül értékes ereklye is, egy teljes épségében fennmaradt kulcskészlet.