Turcan szerint a szaktárca egyeztetéseket folytat arról, hogy az I. Károly román király által építtetett Peles- és Pelisor-kastélyok is kerüljenek fel Románia javaslati listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezeténél. Ahhoz, hogy egy helyszínt fel lehessen terjeszteni, a jelölő tagország javaslati listáján is kötelezően szerepelnie kell.
A tárcavezető Facebook-oldalán azt írta: az örökségvédelmi intézet a Peles-kastélymúzeum vezetősége mellett a királyi család képviselőivel is egyeztetett a jelöléshez szükséges lépésekről. A neoreneszánsz stílusban épült, kirívó pompával berendezett szinajai Peles-kastély egyedi stílusa, történelmi és művészi értéke miatt a 18. és 19. századi Európa egyik legfontosabb ilyen jellegű műemléke.
Turcan egy héttel ezelőtti beszámolója szerint egyeztetéseket folytatott arról, hogy felkerülhessenek a listára a kommunista rezsim által az ellenállás megtörésére használt börtönök. Máramarossziget, Pitesti, Jilava, Râmnicu Sărat és Fogaras börtönét említette javasolt helyszínekként. „Ily módon gondoskodni tudunk arról, hogy az egykori kommunista börtönök nem merülnek a feledés homályába, az emlékezet és a tanulás helyei maradnak" – írta akkor.
Bukarest 2022 októberében bejelentette, hogy az európai uniós helyreállítási alapok felhasználásával a kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő börtönmúzeumot hoz létre a Buzau megyei Râmnicu Sărat. A csend börtöne az akkor aláírt finanszírozási szerződés szerint 11 millió euróból épül fel. 1989 óta ez a legnagyobb projekt, amely a kommunizmus áldozatainak állít emléket. A máramarosszigeti és más erdélyi börtönök mellett Râmnicu Sărat börtöne is a kommunista elnyomás egyik központja volt, és ezt az emlékezés terévé, kulturális, dokumentumfilmes és turisztikai központtá fogják átalakítani.
Romániában a hivatalos adatok szerint több mint félmillió áldozatot követelt a négy és fél évtizeden át tartó kommunista diktatúra, a politikai foglyok száma meghaladta a 600 ezret. Bukarest világörökségi javaslati listáján jelenleg 16 helyszín szerepel, köztük az erdélyi Torockó, amely a magyarországi Hollókővel közösen válna a világörökség részévé. De rajta van a zsilvásárhelyi (Targu Jiu) Brâncuși-szoborpark is, amelynek ügyében idén döntést remél a kormány. Turcan szerint a két független tanácsadó testület egyike, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) tavaly újrakezdte a javaslat kiértékelését.
A Párizsban világhírűvé vált szobrászművész, Constantin Brâncuși zsilvásárhelyi műveit már 1991-ben felterjesztették, de az ICOMOS javaslatára 2015-ben visszavonták a jelölést, majd kiegészítve ismét benyújtották a dokumentációt.
A Hősök útjaként ismert monumentális szoborcsoport a román kultúra egyik ékköve. A hallgatás asztala, A székek sétánya, A csók kapuja és A végtelen oszlop egy kelet–nyugati irányú, csaknem 1,3 kilométer hosszú tengelyen helyezkedik el. Az 1938-ban elkészült térplasztikákkal a modern szobrászat úttörőjének tartott Brâncuși az I. világháborúban elesett román hősöknek állított emléket.
