A szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat.

„Amikor egy színház Shakespeare-hez nyúl, az önmagában egy ünnep, amikor a Rómeó és Júliát kezdi el próbálni, az meg maga az ünnep” – kezdte a darab sajtónyilvános olvasópróbáját Vidnyánszky Attila rendező, a teátrum igazgatója. M

Mint hangsúlyozta,

a Rómeó és Júlia nem egyszerűen egy színdarab, hanem „a színdarab”.

A legtöbbet játszott, a leginspirálóbb, a legtöbbször interpretált, a legtöbb műfajban feldolgozott színdarab.

A Nemzeti Színház Mészöly Dezső fordításában játssza a művet.

Rómeót Herczegh Péter, Júliát Szász Júlia alakítja.

Vidnyánszky Attila elmondta: többek között azért állítja színpadra a darabot, mert bízik abban, hogy egy sikeres Rómeó és Júlia sok örömet és sok ünneppel teli estét adhat a nézőknek.

„Ez a gyönyörű mese, amit általános iskolás kora óta mindenki ismer, attól olyan fantasztikus, mert százszor is jó végigélni, újragondolni, újraérezni” – mondta. Bármilyen feldolgozásban látja az ember, úgy érzi, hogy meg kell merítkeznie ebben a történetben, amely a szerelem mindenhatóságáról szól – tette hozzá.

Kiemelte: a darab mindig mérföldkő egy színház életében, mert egy társulatról is szól, arról, hogy a sok feldolgozás után tudnak-e érvényeset, érdekeset, igazat mondani vele.

Mint mondta

mindenképpen el szerette volna kerülni a mű aktualizálását.

Túlságosan egyszerű interpretációk adódnak, akár a mára, akár a közelmúltra, Magyarországra vagy külföldre tekintve – jegyezte meg. Ezzel „lerántanák a földre”. Pont attól csoda ez a mű, hogy úgy szól minden korhoz, minden évszázad, minden generáció emberéhez, hogy nem kell direkt módon belegyökereztetni a mába. A darab szerinte arról szól,

hogyan hozza zavarba a világot, amikor egy mindent át- és felülíró érzés összekapcsol két fiatalt.

„Ez az alaptörténet. Ez a lelkünkből fakadó nagy történet” – fogalmazott. Minden, ami a színpadon történik arról fog szólni, hogy hogyan tudunk nekirugaszkodni és elérni az eget. Az előadás tere is ezt fogja kibontani. Expresszív és jól szolgálja a művet. Erős lesz a képi világ, erősek a jelek – fogalmazott a rendező.

Arról is beszélt, hogy ahhoz képest, hogy mennyire egyenrangú szereplője az előadásainak a zene, vagy a tér zenéje a szöveggel, most szeretné, ha a zenét maga a szöveg nyújtaná. A szövegben rejlő pátoszt, zeneiséget, költészetet mutatják meg – mondta. A monológok mind áriák. Purcelltől David Bowie-számokig hallhatók művek, de Bach-, Csajkovszkij-, Prokofjev- idézetek is megjelennek majd az előadásban.

A Nemzeti Színház nagyszínpadán látható produkció díszletét Cziegler Balázs, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezi. A két főszereplő mellett Blaskó Péter, Nagy Mari, Horváth Lajos Ottó, Tóth Auguszta, Rubold Ödön, Bordás Roland, Berettyán Nándor, Szabó Sebestyén László, Berettyán Sándor, Schnell Ádám, Rácz József, Szép Domán és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti karának III. éves színészhallgatói szerepelnek a darabban. A bemutató tervezett időpontja december 4.

A Nemzeti Színház spotversenyt hirdet 15-25 éves diákok számára.

A teátrum által a Rómeó és Júlia előadáshoz készített spotok alapján várják a diákok saját gyártású telefonos videóit, amelyeken egy-egy idézetet jelenítenek meg a szerelmi történetből. Az elkészült videókat, amelyek maximum 1 percesek lehetnek, november 20-ig várják. A videókat háromtagú zsűri értékeli, az eredményhirdetés november 30-án lesz. A díjátadót a Rómeó és Júlia című előadás premierjén tartják.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház