Rubik – a kocka és az ember

Hogyan tudott egy ilyen globálisan értelmezhető eredmény után motivált maradni? Mi jelenti a motivációt önnek?

A megértés igénye.

Melyik volt élete öt legmeghatározóbb olvasmányélménye?

Isaac Asimov: Alapítvány-trilógia

Stanisław Lem: Summa technologiae

Thomas Mann: Novellák

Stendhal: A szerelemről

Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger

Ön szerint mi az a téma, jelenség, amelyről megfontoltabban vagy hangsúlyosabban kellene beszélni a nyilvánosság előtt? (Akár olyan, ami szerepel a közbeszédben, de nem megfelelő vagy előremutató szempontok szerint tálalják. Akár olyan, ami lényeges volna, de nem kap elég súlyt a médiában.)

A mindenkihez eljutó média nem igazán tanít, csak szórakoztat (ez sem sikerül mindig), és ez mindaddig így marad, amíg a közvélemény a tanulást (megértést) csak szükséges rossznak tartja.

Ha megadatna, hogy megoldjon egy problémát, melyiket választaná?

Jó lenne látni, hogy az emberiség felnőtté válik, de erre már nincs esélyem.

Milyen kérdések foglalkoztatják önt manapság?

Hogy mitől jó egy kérdés.

A játszó ember

Rubik Ernő 1944. július 13-án született Budapesten. Édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, a legismertebb magyar repülőgép-tervező, 1963-ban Kossuth-díjat kapott. Számos szabadalma volt, több mint harminc repülő- és vitorlázórepülő-modellt tervezett, valamint egy alumíniumból készült miniautót is.

Rubik Ernő harmincéves volt, amikor egy geometriai problémán és annak a lehetséges illusztrálásán gondolkodott. Ebből született a kocka. 1974 tavaszán kezdett foglalkozni vele, és 1975 januárjában adta be a szabadalmi leírást, de csak 1976. október 28-án jegyezték be a bűvös kockára a magyarországi szabadalmat.

– Nem találtam fel semmit, csak felfedeztem – mondta A mi kockánk című könyvének bemutatóján, 2020 szeptemberében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem auditóriumában. Nem a korszerű technikából születik az újdonság, hanem a meglévő dolgoknak és akár nagyon ősi eszközöknek a más szemléletű használatából – mutatott rá a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Széchenyi-díjas világhírű játéktervező, építész, egyetemi tanár. Állítását illusztrálandó hozzátette: „Az első kockához nem kellett 3D-s nyomtató, de még csak maró sem. Fűrész kellett, csiszolópapír, fúró és megfelelő fadarab. Ezeken kívül türelem és elképzelés kellett: hogy a fejemben legyen, amit meg akarok csinálni, és ne hagyjam abba, amíg meg nem valósítom.”

Egy teljes hónapba telt, mire sikerült megoldania a kockát – ez ma már furcsa lehet annak fényében, hogy versenyekre nevezni csak 15 másodperc alatti időkkel érdemes. Viszont a feltalálót nem a gyorsaság motiválta, a diadal és megkönnyebbülés után rögtön felébredt benne a kíváncsiság, milyen lenne még egyszer megoldani, de másként. Azóta sem hajt gyorsasági rekordokra, inkább a megoldások sokfélesége tartja „kockalázban”.

A könyvbemutatón így összegezte ezt: „A kocka arra nevelt, hogy összetett, bonyolult, lehetetlennek tűnő problémák is megoldhatók. Másik fontos tanulsága, hogy egy problémának nem csak egy megoldása lehet; több van, és mindegyik érvényes.”

Megjelent a Magyar Kultúra magazin lelemény témájú lapszámában (2022/6).