A Hemző Károly Alapítvány Kuratóriumából álló zsűri – Lajos Mari, Hemző özvegye, Salvarani Zsófia, a művész nevelt lánya, valamint Korniss Péter és Bánkuti András fotográfusok és az alapítvány titkára, Szarka Klára kurátor – több, szinte egyenértékűen nívós finalista közül választotta ki Ruprech Juditot a díjra.

Az alapítvány által felkért szakemberek – Bácsi Róbert László, Kocsány Kornél, Somosi Rita, Szigeti Tamás és a tavalyi győztes, Mónus Márton – ezúttal

nyolc fotográfust jelöltek a 35 év alatti alkotók számára meghirdetett pályázaton:

Ács Mártont, Erdős Dénest, Ilyés Zalánt, Melegh Noémi Napsugárt, Ruprech Juditot, Sivák Zsófiát, Varga Benedeket és Zoltai Andrást. Közülük került ki az idei négy finalista: Melegh Noémi Napsugár, Sivák Zsófia, Zoltai András és Ruprech Judit, aki június 23-án vehette át a Hemző-díjat a Capa Központban.

A tavalyi díjazott, Mónus Márton 90 című jutalomkiállítása 2022. augusztus 27-ig tekinthető meg a Capa Központ 8F Galériájában.

Ruprech Judit (1987, Pécs) fotográfus 2011-ben történészként diplomázott a Pécsi Tudományegyetemen. 2006 óta foglalkozik fotóval, alkalmazott fotográfusi, grafikusi, fotóriporteri (MÚOSZ, 2016–2017) végzettsége van. Fokozatosan vált a hivatásává a fényképezés, jelenleg szabadúszóként dolgozik. Több fontos hazai és nemzetközi ösztöndíjat és díjat nyert már, 2020-ban Hégető Honorka-díjban részesült. Így vall a szakmáról: „A fotózás által lehetőséget kapok jelen lenni olyan helyeken is, ahol nem volna keresnivalóm, megismerni olyan embereket, akikkel más módon biztosan nem kereszteznénk egymás útját.

Történetmeséléssel dolgozom a számomra fontos ügyek kihangosításán.

Hatásvadász képek üldözése helyett olykor szívesen választom a mindennapi témákat.”

Ruprech Judit képeiből

Ruprech Judit: Nagyszékely

Nyimhez hasonlóan a Tolna megyei Nagyszékely is tagja a magyar élőfalu-hálózatnak. Bár nem jelenthető ki a település egészéről, hogy ökofalu, sokan gazdálkodnak vegyszermentesen és alkalmazzák a permakultúrás kertnevelés elveit. A permanent agriculture (azaz állandó gazdaság) kifejezésből származó permakultúra olyan gazdálkodási rendszert jelent, amely a természetben zajló ökológiai folyamatokat veszi alapul. Az ilyen rendszereket a természetes ökoszisztémák változatossága, stabilitása és rugalmassága jellemzi. A nagyszékelyi ökoközösség nem formális szerveződés, szomszédsági-baráti kapcsolatokon alapul. Gyakran segítik egymást közösségi munkával, javak cseréjével. Állattartás és növénytermesztés mellett többen foglalkoznak a faluban kisiparral (festőnövényekkel színezett gyapjútermékek előállítása, kerámia, bábkészítés stb.). A jövőben szeretnék teljes képet festeni az itt élő közösségről. Ennek első lépéseként tavasszal a közösség egyik tagjával, Kardos Etelkával és családjával kezdtük el a közös munkát.

Ruprecht Judit: Nyim

A Somogy megyében működő Nyimi Ökoközösség formálisan 2010-ben alakult, olyan emberek találkozása folytán, akik elköteleződtek a közösségi szintű kiteljesedési folyamat fontossága mellett. Az ökológia és humánum normái szerint működő csoport a globális környezeti és társadalmi problémákra az összetett közösségi megoldásokban látja a választ, szem előtt tartva a fenntarthatóságot. A tizennégy tag közös értékeket, célokat határoz meg, teljes konszenzussal hoz döntéseket. A közösség ökológiai mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozik, erre a célra vásárolták közösen a Nyim határában fekvő, több mint húszhektáros földterületet. Első lépésként a természetvédelmi terület által körülölelt egykori szántót rétté, gyümölcsössé és ligetté formálták. Hosszú távú tervük, hogy a faluból a rétre költözzenek. Idén felépülő első házukkal egy leendő ökofalu alapjait teszik le. Korunk gazdasági, szociális, környezeti és egészségügyi helyzetére reagálva szeretnének olyan életmódbeli és technikai jellegű tudást összegyűjteni, valamint gyakorlatot kialakítani, amely a mindennapokban is megvalósítható a vidéki életmódot választók számára.

Fotók és szövegek forrása: Capa Központ