Ki hozza be a közönséget? ? hangzott fel a Kultúra.hu pódiumán a kérdés, amelyre Bukovinszky Béla, a Hegyalja Fesztivál alapítója, valamint Szvoboda László, a FreshFabrik tagja, a Miskolci Egyetemi Napok és a Gyár Fesztivál szervezője keresték a választ. ?Nincs állandó recept, ez a titka a dolognak. Ami idén prioritás, jövőre lehet, hogy senkit nem érdekel majd? ? jegyezte meg Bukovinszky Béla, aki hangsúlyozta: nem lehet rutinból fesztivált szervezni, hiszen folyamatosan változik a piac. ?A közönség hozza be saját magát: nagyon erősen kell figyelni az igényekre, ha ez nem működik, elveszik a program? ? foglalta össze a Hegyalja főszervezője. A Hegyalja szervezői gárdája elsősorban saját közönségét, a 15-35 év közötti korcsoportot vizsgálja, bár a Magyar Turizmus Zrt. felmérése szerint a tokaji fesztivál a teljes lakosság körében mért adatok alapján is népszerű: ötödik az országos rangsorban. ?A fesztiválok békeidőszaka 2009-ig tartott: a gazdasági válság óta a személyes anyagi lehetőségek azok, amelyek legjobban befolyásolják a közönséget. Azóta a fesztiválok számára a sikert a stagnálás jelenti? ? mondta Bukovinszky Béla.
Karakter kell a szerethetőséghez
Nem feltétlenül a zenei innovációk azok, amelyek szerethetővé tesznek egy rendezvényt ? vélte a Hegyalja alapítója, aki hangsúlyozta: a fesztivállátogatóknak körülbelül a fele jön az előadókért, a másik felét az imázs, az arculat, az üzenet és az ebből fakadó közös identitással működő közösség vonzza. Szvoboda László szintén a sajátos karakterben látja egy-egy fesztivál sikerét: ahogy történt ez a Gyár Fesztivál esetében, amelynek eredeti brandet, saját közönséget a jellegzetes helyszín, a Vasgyár hozott.
(Forrás:Kultúra.hu) Ebben az értelemben pedig az egyetemi napok arculata eléggé meghatározott ? mondta el a FreshFabrik gitárosa. A Miskolci Egyetemi Napok például klasszikus szórakoztató ipari rendezvény, amelyet kötelező megrendezni az intézményeknek, illetve a hallgatói önkormányzatnak. ?Itt meg kell játszatni azokat a zenekarokat, amelyek a magyar mainstreamet képviselik. Ha van rá büdzsé, kötelező kör például a Quimby, a Kiscsillag. Ha ez nem sikerül, akkor a 90-es évek sztárjai hozhatnak még emlékezetes estét? ? jegyezte meg a FreshFabrik tagja. Szvoboda László példaként említette a tavalyi egyetemi napokon fellépő Dr. Albant, aki nagy nézőszámot hozott be Miskolc városából. ?Az egyetemi napok közönségének mindössze húsz százaléka egyetemista: nagyrészük vagy a kollégiumban marad, vagy más szórakozóhelyekre megy, ezért inkább a várost kell megszólítani.? A fesztiválokról a fellépők mellett sokat elárul a háttérmunkát végző stáb viselkedése. ?Zenészként nagy különbségeket látunk egy-egy rendezvényen: a technikai felszereltség például a legtöbb nagy fesztiválon jó, a beléptető rendszer már kevésbé ? jegyezte meg Szvoboda László. ?Nem arról van szó, hogy nem lehet baki: a kérdés, hogy mekkora a hajlandóság a stáb részéről a probléma megoldására.? Utóbbira a Hegyalján különösen szükség volt az elmúlt napokban, amikor az esőzések miatt sártenger borította a fesztiválterületet. ?Több száz köbméter kavicsot és földet megmozgattunk, de a remek csapatnak köszönhetően semmilyen program nem csúszott? ? dicsérte a háttércsapat helytállását Bukovinszky Béla.
Kollégák, nem versenytársak
Az első Hegyalját 1994-ben rendezték Mezőtúron: egy hónappal korábban, mint a legelső Sziget Fesztivált. Magyarországon azóta számos nagy- és kis fesztivál született, elég csak a VOLT-ot, az EFOTT-ot, a Fishinget vagy a Campust említeni. ?Kétségkívül nagy a konkurencia, de ez nem feltétlenül versenytársi viszony. Ahhoz hasonlítanám, ahogy két színház viszonyul egymáshoz: inkább kollégaként tekintünk a másikra? ? magyarázta Bukovinszky Béla. ?A Hegyalja műsorát nem tudja megvenni egy kisebb rendezvény, de mi nem tudunk megvásárolni olyan zenekarokat, akik már évek óta nagyszínpadosok a Szigeten: ez a fesztiválok táplálkozási lánca?. A tokaji fesztivál alapítója és a FreshFabrik gitárosa egyetértettek abban, hogy egy kis rendezvényből nem ismert tehetségek is kinőhetnek: ?Külföldi előadók esetében lutri fellépőket vásárol egy kisebb program ? például anno a Gyár Fesztivál ?, mert arra van büdzsé. Előfordul, hogy különösen jól választunk, de a gyümölcsöt akkor sem mi aratjuk le, hanem a nagy fesztiválok? ? utalt Szvoboda László a kis fesztiválok trendteremtő hatására. A gitáros arról is beszélt: Magyarország valóban fesztiválország, hiszen 10-20 program zajlik egy nyár alatt, ezzel szemben más közép-kelet-európai országban két nagy fesztivál bonyolódik egy szezonban. Szintén magyar sajátosság, hogy számos szolgáltatás jár a koncertek mellé. Míg külföldön A-kategóriás sztárok lépnek fel egy-egy füves puszta közepén felállított színpadon, és az esti koncertek végeztével mindenki hazatér, addig itthon a szórakozás együtt jár a sátrazással, illetve a koncertektől független külön programokkal.
Széles-Horváth Anna
