Rúzsa Magdi is beszállt a megvalósuló Depeche Mode-álomba

Mióta vagy Depeche Mode-függő?

Tízéves koromtól, amikor a nővérem megmutatott egy klipet, a Strange Love-ot.

A videók fogtak meg először?

A stílus, a látvány, az egész együtt a zenével. Attól fogva Dave Gahant tartottam a legmenőbb frontembernek. Addig is hallgattam Brost, Cure-t, meg mindenfélét, de DM nagyon betalált nálam a zenével, vizuális megjelenítéssel.

Nem csodálom, a legtöbb klipjükben gyönyörű lányok szerepelnek.

Igen, volt jó pár év, amikor a videóklipjeinkre jellemző volt, hogy ott vannak a legszebb nők, modellek, menő helyszínek. Nagyon bírom Antoine Corbijnnál, aki ezeket rendezte, hogy a komolykodást, menőzést hirtelen feldobja valami kis geggel. Mondjuk a klip végén bejön egy tehén, vagy valami váratlan karakter, szituáció.

Hány Depeche-koncertet láttál élőben?

Sajnos nem sokat. Élőben kimaradtak a '90-es évek, de folyton hallgattam őket. A rajongás még erőteljesebb szintje '96-tól jött el. Addig is sokat hallgattam a számaikat, de egyszer csak rádöbbentem, hogy szinte már csak ők szólnak nálam. Tetszett a megújulásuk is Dave sötétebb korszaka után. Bár ő vitatja, de az olyan dalok, mint a Walking in My Shoes, mintha személyesen rá íródtak volna. Jött a tipikus rockkarrier, vagy sors: drog és alkohol, aminek nagyon sokszor rossz a vége. Nála – hála a Jóistennek – happy end lett. Pedig tényleg meghalt pár percre, és utána egész máshogy nézett az életre, a szeretteire.

Ez a főnixi történet megjelenik a 101 Hang koncerten is?

Azt szeretném, hogy koncerten valami ebből is kibontakozzon a dalokkal és a vizuális tartalommal együtt, hogy a számok mentén végigmenjünk ezeken a lelkiállapotokon, sorsokon.

Ez egy hosszú út, milyen hosszú lesz a koncert?

A jelen állás szerint két és fél órához közelít, tényleg monumentális lesz, nagyon sok dallal.

Hogy épül föl?

Ez a munka legizgalmasabb része, ez is tartott a legtovább. Minden albumba, minden korszakba bele szerettem volna nyúlni. Nem akartam kihagyni a kultikus slágereket, de igyekszünk vegyíteni azokat nem várt dalokkal, zenei kuriózumokkal.

Említetted, hogy a Depeche-jelenségben nagyon fontos a látvány. Hogy jelenik meg ez a koncerten?

Madarász Jani a díszlet-, látvány- és fénytervező segítségével. Már dolgoztunk együtt, ráadásul egy az ízlésünk: ő is imádja a Rammsteint, David Lynch-et, és természetesen a Depeche Mode-ot. Kitalált egy ledfalakból és panelekből összeállított izgalmas formát, azon jelennek meg az animációk és a leforgatott filmek.

Filmeket forgattok a koncertre?

Igen, háttérfilmek egészítik ki azt, ami a színpadon zajlik. Amikor nem film pörög, akkor azok folytatása látszik, általunk létrehozott fiktív szimbólumokkal, képi jelképekkel. Nagy rajongói vagyunk a Depeche-klipek és színpadi megjelenések látványvilágát meghatározó Corbijnnak. Nem szeretnénk utánozni, inkább úgy mondanám, hogy erősen inspirálódunk a Corbijn-féle koncepcióból.

Mióta dolgozol ezen projekten?

Tíz éve született meg az ötlet, de akkor még egész más koncepcióban gondolkodtam. Mivel eredetileg táncos és koreográfus vagyok, az egy modern balett lett volna a Depeche Mode zenéire építve. Hamar kiderült, hogy szerzői jogi okok miatt erre semmi esély sem volt. De azért próbáltunk, leveleztünk velük, kaptunk is választ. Időközben több produkciót csináltam, vihettem színpadra rendezvényszervezőként is, és nagyon sokat dolgoztam Riederauer Richárddal, aki fantasztikus zeneszerző, valamint a Magyar Nemzeti Férfikar vezetője. Megismertem rengeteg művészt, előadót, 2-3 éve pedig  megszületett a koncert ötlete, azóta dolgozom rajta.

Hány előadó jelenik meg a színpadon?

Az jóval több, mint 101 hang.

A 101 a Depeche Mode-hoz köthető szám, egy ikonikus koncertjük, és az abból készült koncertfilm miatt. Ha egy Depeche-rajongó meglát egy 101-es rendszámot, vagy egy hotelszobát, biztos, hogy azonnal lefotózza, és beküldi a rajongói csoportba. Ezzel a címmel igazából az egész koncert monumentális hangzását szeretnénk kifejezni. Nagyon jól fogalmazta meg Ricsi, aki nemcsak a karmestere az egésznek, de rengeteg zenei témát is írt a dalokra: mi nem szeretnénk átformálni Depeche Mode-számokat, viszont úgy kezelhetjük a kórust, a klasszikus hangszereket, a szimfonikus zenekart, női hangokat, mint extra hangszereket, amivel gazdagítjuk az eredeti dalokat.

Miközben a Depeche hosszú ideig csak szintetikus zenéket, elektronikus zeneeszközöket használt.

Igen, de ők mindig is nagyon szerettek kísérletezni, ezért egy csomó dalukban felfedezhető a komolyzenei vonal. Egy sor Depeche Mode-dalnál nagyon adja magát, hogy megszólaljon a kórus, mert amúgy is felfedezhető a számban, erre tényleg csak rá kellett erősíteni. Van olyan dal is, amiben eredetileg egyáltalán nincs ilyesmi, de jól áll neki. Nagyon szeretünk dolgozni velük. Mindig is tudtuk azt, hogy működni fog, hittünk benne.

Mi a koncert műfaja?

Special tribute, azért hívtuk így, mert végül is ez egy tisztelgés a Depeche-életmű előtt, de meg se próbáljuk utánozni őket. A fellépő énekes szólistáknál is az volt a koncepció, hogy szabják saját magukra az általuk előadott dalokat. Papp Szabinak nyilván egész más a hangja, mint Gahannek, a női előadókról nem is szólva.

Az előadók listája parádés. Vannak húzónevek mint Rúzsa Magdi, Radics Gigi, Pásztor Anna, Papp Szabi, de kivétel nélkül minden közreműködő kiemelkedő muzsikus. Hogy állt össze a névsor?  

Nem volt szempont, hogy mindenki Depeche Mode-rajongó legyen. Azt álmodtuk meg, hogy olyan legyen a koncert, mint mondjuk egy Wes Anderson-film, amiben egy csomó A kategóriás hollywoodi sztár bukkan fel. Lehet, hogy csak három sor jut egyre, de mindannyian részt akarnak venni, együttes erővel, a kollektív tehetségükkel akarnak létrehozni valami különlegeset. Kicsit itt is arról van szó, hogy egy mindenkiért, mindenki egyért.

A legutóbbi nagy hír Rúzsa Magdi csatlakozása. Beszélnél a többiekről is?

Velünk lesz Radics Gigi, Pásztor Annát már említettem, és jön a testvére, Simi is, Depeche-fanok mindketten. Ott lesz Arany Timi, aki fantasztikus művész, szerintem most kezdi igazán megismerni a közönség, valamint Fehér Lili zongoraművész és énekes. Ő is óriási tehetség,  Cziffra-díjas előadóművész, aki zenei szerkesztőként is sokat tesz hozzá a produkcióhoz. Fellép Papp Szabi, Molnár Tomi, Fehér Balázs is. Borlai Gergő ül a doboknál, aki zenei producerként is közreműködik. Késmárki Zsolt lesz a basszusgitáros, Pásztor Sámuel gitározik, Felszegi Dalma billentyűzik. Bernáthy Zsiga barátom, akit ismerhetnek az elektronikus zenét kedvelők mint live act előadót, aki nagyon szereti a Depeche Mode-ot – főleg a késői korszakukat –, egy izgalmas, félig improvizációs blokkal lép színpadra, bevonva a szimfonikusokat is. Borlai Gergő a vezető zenei producer, de ezen területen erősen jelen van Lotfi Begi is. Gergő összerakja, létrehozza szerkezetileg, kitalálja a dalokat, összedolgozva Riederauer Richárddal, aki a komolyzenei szegmenseket és hangzást viszi. A klasszikus oldalról a Magyar Nemzeti Férfikar mellett ott a hatvan fős szimfonikus zenekar, a Hungarian Studio Orchestra, Bujtor Balázs irányításával.

Aki az ország egyik legjobb hegedűművésze. A megszólalásért ki felel?

Mohai György a hangmérnökünk, aki megoldja, hogy a nézőtéren mindenhol, mindenki ugyanabban a hangzás-élményben részesüljön.

Hány koncert lehet belőle?

Először arra koncentrálunk, hogy az első jöjjön létre. A saját lehetőségeinkhez mérten adjunk bele apait-anyait, minden szenvedélyünket, magyarok összefogásával hozzunk létre egy olyan csodát, ami utána talán külföldön is elindulhat. Jövőre mindenképp szeretnénk még egyszer előadni az MVM Dome-ban, aztán a környező országokban is. Szlovákiában például imádják a Depeche Mode-ot, de ez igaz a legtöbb európai országra is. Nem szeretnék ennyire előre rohanni, de mindenképp jó lenne külföldön is bemutatni.

Látsz arra esélyt, hogy a Depeche Mode hivatalosan is az áldását adja a 101 Hangra?

A menedzsmentjüknek már kiküldtünk két dalt, folyamatosan küldjük a többit is. Lássák, hova bontakozik ki az egész. A legjobb persze az lenne, ha az alkotók is látnák és reagálnának is. Ez izgalmas lenne.

Csak izgalmas?

Na jó, bevallom, elég árulkodó, hogy egyetlen egy visszatérő álmom van, különbözőek a helyszínek, de a cselekmény ugyanaz – valahol találkozom Dave Gahannel és köszönés, majd megöleljük egymást barátilag. Nálam ezzel teljesedne ki ez az egész sztori.

Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu