PAS5748-768x512.jpg

Drámai arckifejezésű, 2400 éves kerámiabábokat találtak Salvadorban

A bábok valószínűleg rituális célra készültek, és új perspektívába helyezik a közép-amerikai ősi civilizációk közötti kulturális összefonódást.

A Salvadorban felfedezett 2400 éves kerámiabábok arra utalnak, hogy az ősi közép-amerikai kultúrák szorosabb kapcsolatban álltak egymással, mint azt korábban feltételezték. A régészek 2022-ben öt kerámiafigurát találtak egy piramis tetején, amelyek közül négy női és egy férfialakot ábrázol. A leletek egy nyilvános rituálé részei lehettek, mivel emberi maradványokat nem találtak a közelben.

A figurák különleges vonása a drámai arckifejezésük: szemmagasságból dühösnek tűnnek, felülről nézve mosolyognak, alulról pedig ijedtnek hatnak.

A három nagyobb, 30 centiméteres figura mozgatható fejjel és nyitott szájjal rendelkezik, hasonlóan a mai játék babákhoz. A két kisebb figura – 18 és 10 centiméteresek – ékszereket és hajtincseket visel. 

Ez a második alkalom, hogy ilyen típusú figurákat eredeti helyükön találtak, és az első eset, amely egy férfialakot is tartalmaz. Az első hasonló lelet 2012-ben került elő Guatemalában. A Salvadorban felfedezett bábok körülbelül Kr. e. 400-ból származnak, és arra utalnak, hogy ez a rituális gyakorlat elterjedt lehetett a közép-amerikai preklasszikus és klasszikus korszakokban (Kr. e. 2000 – Kr. u. 900).

Salvadort korábban elszigeteltnek tartották a többi közép-amerikai kultúrától, részben az Kr. u. 400-500 körül bekövetkezett hatalmas vulkánkitörés miatt, amely rengeteg leletet megsemmisített. Az új felfedezések azonban azt sugallják, hogy a régió lakói kapcsolatban álltak Guatemalával, Nicaraguával, Costa Ricával és Panamával is. A helyszínen talált jádemedálok hasonlósága más közép-amerikai leletekkel megerősíti ezt a feltételezést.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Római kori leletegyüttes a Hónap kincse

Ferramenta – Egy római kori vaseszköz-depólelet Pincehelyről címmel nyílt meg a szeptemberi hónap kincse az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban A rendhagyó régészeti, vastárgyakból álló depólelet a római császárkorból származik,  amely a Tolna megyei Pincehely határában látott napvilágot a múlt esztendőben. A leletegyüttes zömében mezőgazdasági és műhelymunkára utaló eszközöket tartalmaz, azonban van benne rendkívül értékes ereklye is, egy teljes épségében fennmaradt kulcskészlet.

Nyolcszáz év után újra megszólalt a keresztény világ legrégebbi orgonája

Kedden, a jeruzsálemi Szent Megváltó-kolostorban nyolc évszázad után újra megszólaltattak egy orgonát, amely a kutatók szerint a keresztény világ legrégebbi ilyen hangszere.

Campona Victrix – Kiállítóhely lett a római katonai tábor

Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Campona Victrix kiállítóhelyén az egykori római katonai tábor izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.