A megnyitón Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója személyes hangvételű beszédében röviden elmondta, gyerekkorában az egyik gyereklapban megjelent Kányádi-vers élményszámba ment, többen a Ceausescu-diktatúrával szemben megfogalmazott éles véleményt hallottak ki belőle. Másik, korai Kányádi-élménye a szülővárosában, Szentegyházán megtartott Kányádi-esthez kötődik, ahol az irodalmi estre gyülekező közönség nagy lelkesedéssel és a legszebb ruhájában jelent meg.
Mucsi Szilvia fotográfus hangsúlyozta, a mostani ötletből idővel hagyomány válhatna, terv, hogy a jövőben minél több kortárs fotográfus munkáin keresztül legyen bebarangolható a magyar irodalom.
A kiállítást megnyitó Kaiser Ottó fotóművész felidézte, hogy Kányáditól hitbéli muníciót kapott, amikor belefogott komoly vállalkozásába, a határon túli magyar írók, költők fényképezésébe. "Szolidaritásával, magatartásával kijelölt egy lehetséges utat" - mondta, majd találóan hozzátette: "Sikerének egyik titka bölcsessége volt, mintha már gyerekkorában Kányádi-verseket olvasott volna."
Szerinte a Szarka Klára kurátori válogatásában látható tárlat remek alkalom arra, hogy a verseket meghatározó világnézet fotográfiai gondolattá alakuljon át. Kaiser mindhárom fotográfus munkájáról tett egy-egy hasznos észrevételt. "Az Erdélyben született Kerekes Emőke tökéletesen átérezte a székelyek világát, látásmódja lehetővé tette, hogy jobban a versek mögé lásson" - mondta. Herendi Péter professzionális alkotásai kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-egy képe kész novella, míg Fiala de Gábornál a jól megkomponáltságot tartotta fontosnak.
A kiállítás-megnyitó utolsó húsz percében a Kányádi Sándor költészetével behatóbban 1981-es erdélyi koncertkörútján megismerkedő Kaláka Együttes zenélt, a költő megzenésített verseit adták elő a Fakatonától a Békabúcsúztatóig.
A Budapesti FotóFesztivál keretében megrendezett kiállítás augusztus 25-ig látogatható.
