Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a tárlat megnyitóján úgy fogalmazott, „Sárkány Győző kiállítása olyan utazásra hív bennünket, amely végén önmagunkra, a létezésünk szépségére, az isteni szikrára derül fény”. Az államtitkár szerint valójában az útkeresés maga az, amely igazán számít, és amelynek végén az ember önmagát találja, puszta létezését, önnön valóját. Sárkány Győző mindezt azért tudja átadni, mert maga is kereste és kutatta a létezést. A világ számos pontján megfordult, inspirálódott, munkáiban pedig mindig visszaadott valamit ezekből a benyomásokból. Ezért, ha az ő művészetén keresztül szemléljük a valóságot, az segít a saját útkeresésünkben is.
Sárkány Győző megmutatja, hogy minden nézőpont kérdése: az idő, a tér és a fény hármas egysége teremti meg a létezés általunk ismert formáját. Ha az egyik állandó, a másik kettő folyamatosan változik, és ez mozgatja a világunkat. A művész ezt pedig úgy jeleníti meg, hogy az illeszkedik borús vagy dicső történelmi korokhoz, láttat tanulságokat, emberi mélységeket és isteni magasságokat – fejtette ki Vitályos.
A Reök-palota szecessziós épületének két szintjén Sárkány Győző elmúlt csaknem 50 évben készült alkotásai közül 473-at láthat a közönség. A nyolc héten át megtekinthető tárlat nem kronologikus sorrendben követi végig a képzőművész pályáját, de az anyagban szerepelnek a legfontosabb, legjellemzőbb sorozatai, így például a Dante halálának 700. évfordulójára készült Végtelen színjáték szériája. A közönség láthatja a művész Verne-kötetekhez készült rajzait, Radnóti-illusztrációit és plasztikai kísérleteit is. A kiállítás egyik leglátványosabb műve a földszinttől a napozótetőig magasodó, 42 elemből álló, több mint tízméteres képinstalláció, mely az aulában fogadja a látogatókat.
A tárlat szombati megnyitóját követően mutatták be azt a Sárkány Győző pályájáról szóló reprezentatív albumot, amelyet D. Udvary Ildikó művészettörténész, a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója szerkesztett.
Nyitóképen Sárkány Győző grafikusművész Létidő című életmű-kiállításának megnyitóján a szegedi Reök-palotában 2023. október 7-én. Fotó: Lehoczky Péter / MTI
