Történelmi forgatag és élő történelem
A főszerepet október 19-én Luxemburgi Zsigmond kapja, ez pedig számtalan lehetőséget rejt magában az általa alapított Sárkány Lovagrendtől a világhírű gótikus szobrokig. Így mind a történelmünkkel ismerkedő turistákat, mind a lovagok iránt rajongó gyerekeket, mind pedig a szakembereket érdekes programokkal várja a rendezvény.
Lesz látványos történelmi felvonulás, az igazi izgalmak azonban a múzeumon belül kezdődnek: élő történelmi bemutatókon hagyományőrzők hozzák testközelbe a középkor anyagi kultúráját. A látogatók megismerkedhetnek a korabeli fegyverekkel, konyhával, vadászattal, halászattal, viseletekkel, textíliákkal és alapanyagokkal, gyöngykészítéssel, fésűkészítéssel, kötélveréssel és pénzveréssel.
Tárlatvezetésen mutatják be a Vármúzeum alsó szintjén található középkori királyi palota történetét és helyreállított tereit. A II. világháború pusztítását követően az 1950-es években indult meg a korábban nem látható középkori palotarészek régészeti feltárása. Az ekkor napvilágra került helyiségek, mint a Gótikus terem, a Kápolna, a Tárnokház, továbbá a várfalak és kertek a helyreállítás óta méltó helyet adnak az egykori királyi palota történetét, épületét és az ásatásokon talált tárgyakat bemutató kiállításnak. A palota történetéhez szorosan kapcsolódnak az uralkodócsaládokat reprezentáló címeres emlékek, a Mátyás király korát felidéző reneszánsz kőfaragványok, cserépkályha-rekonstrukciók, használati tárgyak, edények.
A Királypincében megismerhetők a korabeli higiénés szokások, egy kőfaragó műhely és az őrség pihenőszobája pedig a mindennapok világát idézik fel. A tárlatvezetés során a látogató 3D-animációs filmek, lapozható corvinamásolat és érintőképernyős játékok segítségével repülhet vissza a középkori palota világába.
Hozzáérni kötelező
A tárgysimogatón a látogatóknak lehetőségük van a Középkori Gyűjtemény Zsigmond-kori anyagaiból szemezgetve közelebbről is megismerkedni a gótikus vár mindennapjainak tárgyi emlékeivel, párhuzamba állítva a hagyományőrzők által rekonstruált tárgyakkal. Ezek mellett megismerhetik a középkori pénzverés titkait, a 14–15. század fordulójának pénzügyigazgatását és Buda szerepét ebben a korszakban, különös tekintettel Luxemburgi Zsigmond uralkodására. A részt vevő gyerekek menetlevelükbe pecsétet kapnak, ők azok, akik részt vehetnek a két meghirdetett időpontban zajló ünnepélyes lovaggá ütésen a Gótikus kápolnában. Emlékül díszoklevelet kapnak.
Szoborszínház
A rendhagyó vezetésen életre kelnek a múzeum szenzációs gótikus szobrai korabeli élő zenével, előadó-művészettel, középkori vásári színjátékkal, miközben megismerhető a leletegyüttes és a korszak története.
A történetet az 1974-ben egy pincéből előkerült több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és töredékből álló gótikus szoborlelet-együttes ihlette. Az európai mesterek alkotásai a szobrászműhely megszűnte után olykor félkészen kerültek a földbe, máig tisztázatlan körülmények között.