Sárközy Lajos és a Budapesti Vonósok koncertje a Zeneakadémián

Minden zenetörténeti korban találkozhattunk a virtuozitással, az egyedülálló hangszeres tudással. A Budapesti Vonósok következő koncertjén a világhírű hegedűművész, prímás, ifj. Sárközy Lajos kapcsolja össze korábbi korok virtuózait korunkkal. Ő az a kivételes tehetség, aki otthonosan mozog az éttermi cigányzene, a klasszikus zene és a jazz világában is, és akinek játékát a világ minden táján a legprofibb muzsikusok is lenyűgözve hallgatják.

A felhangzó művek szerzői koruk híres hegedűvirtuózai voltak, technikai megoldásaik, újításaik nemcsak saját korukban, de ma is kihívás elé állítják az előadókat. Tartini, Paganini, mindkettőjüket körüllengte az „ördögi” mítosz. Tartini a legendára saját maga erősített rá, beszámolója szerint az Ördögtrilla szonáta születését egy álomnak köszönheti, ugyanis egyik éjjel ágyánál megjelent az ördög, felkapta a mester hangszerét, és játszani kezdett – igen furcsa, ördögi, bonyolult dolgokat, a komponista pedig lejegyezte mindezt, amikor felébredt.

Aki végképp kiérdemelte az ördög hegedűse titulust, Niccolò Paganini volt: ő olyan hangokat csikart ki hangszeréből, amilyeneket korábban senki. Mindez rendkívül szuggesztív előadásmóddal társult, ami nagy hatással volt a kor számos hangszeresére.

Heinrich Ignaz Biber a barokk kor jeles virtuóza volt. A Budapesti Vonósok együttese Battalia (Csata) című művét szólaltatja meg, a Bacchusnak dedikált darabban jókedvű katonákkal, harcias indulóval, magával a csatajelenettel, valamint a sebesült katonákkal is találkozhatunk.

A koncert második részében Csajkovszkij szenvedélyes, sodró lendületű kamaraműve, az 1890-ben eredetileg vonósszextettre komponált Firenzei emlék csendül fel.

A Budapesti Vonósok alapítója és örökös művészeti vezetője Botvay Károly, a zenekar koncertmestere Pilz János.

Részletes műsor és további információk itt.