 |
| Teszárek Csaba Fotó: Éder Vera |
?A báb nem korosztály, hanem műfaj? ? szól a a Budapest Bábszínházban mottója, amely már az elmúlt évadban is jellemezte az intézményt. A Trisztán és Izoldára azokat várják a Játszó-térre, akiknek a tavaly bemutatott Semmi című regényadaptáció is elnyerte a tetszétés. ?A Bábszínházba főleg óvodásokat, kisiskolásokat hoznak, körülbelül tízéves kor felett ritkábban járnak ide a gyerekek. A külföldi és magyar kortárs bábszínházak alapvető törekvése, hogy ez a műfaj több korosztályhoz eljusson. A Budapesti Bábszínházban folyamatosan mennek ifjúsági előadások, például Az ember tragédiája, ezek azonban idősebb, 16 év kor feletti fiatalokhoz szólnak. Emiatt marad egy kitöltetlen űr, a 13-16 éves korosztály, őket szerettük volna megszólítani a Semmivel. A darab egyébként elindított egy örömteli folyamatot: már készülnek a következő ifjúsági produkciók? ? jegyezte meg Gimesi Dóra, a Semmi valamint a Kivi című előadások dramaturgja a Kultúra.hu-nak.
Trisztán és Izolda történetét, amelyet ófrancia és német forrásokból is ismerünk, Márton László írta színpadra., aki elmondta: a rejtélyes Gottfried von Strassburg 1210 körül keletkezett alkotása a legjelentősebb mű,. Ebből 20000 sor maradt fönn, ám a mű épp a drámai csúcsponton marad abba ?, a kelta eredetű mítosz továbbélése Richard Wagner operájának köszönheti a legtöbbet.
?A szerző humanizmus előfutárának is tekinthető, az alapmű pedig a modern regények tekintetében nem csupán tematikailag, hanem írástechnikailag is mérföldkőnek számít. A töredéket többen is megkísérelték befejezni, ám egyikőjük sem ér fel Gottfried von Strassburg tehetségéhez? ? -hangsúlyozta Márton László.
Az előadás rendezője Csizmadia Tibor úgy véli, fontos a játékosság, az előadásban az alaptörténettől nem messze levő fantasykhez hasonlóan egyaránt jelentőséget kapnak a reális emberi helyzetek és a mítoszhoz kapcsolódó mesei elemek. A látványt Hoffer Károly, a Színikritikusok Díját elnyert Semmi rendező-tervezője, valamint Nemes Takách Kata egyszerű formákból és anyagokból, a papír sokoldalúságát, alakíthatóságát és sérülékenységét felhasználva, míves bábokkal és Marvel Comics-szerűen stilizált képi világgal alkotja meg.
Csizmadia Tibronak, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen évek óta tanítja a bábszínészeket és a bábrendezőket ? ez a második munkája a Budapest Bábszínházban, korábban Offenbach Kékszakállját állította színpadra.
