Semjén Zsolt elmondta: végignézve a magyar történelmen, annak nagy korfordulóin, látható, hogy mindig ugyanaz a feladat állt a nemzet előtt. A magyar megmaradáshoz két dolgot kellett egyszerre megtenni: egyfelől mindig a nemzeti szuverenitás megteremtése, visszavétele, megtartása, másfelől a szükséges társadalmi átalakulás volt a feladat. Mint kifejtette: ezt Szent István korában úgy hívták, hogy a szuverén magyar állam megteremtése, a kereszténység felvétele és általa a keresztény Európához való kapcsolódás. 1848-49-ben úgy fogalmazták meg, hogy haza és haladás, a nemzeti függetlenség kivívása és a szükséges polgári átalakulás. 1956-ban úgy fogalmazták meg, hogy menjenek ki a szovjet megszállók, és legyen vége a kommunista diktatúrának.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy e három, nemzeti történelemtudatunkat meghatározó eseményből kettő elbukott: ott volt Világos, ott volt november 4-én a szovjet bevonulás – sorolta, majd feltette a kérdést, valóban elbukott a három nagy eseményből kettő? Kellő történelmi távlatból nézve nem – adta meg a választ.
Az 1848-49-es forradalmat megelőzően ott volt a reformkor, és kitartásunk elvezetett a kiegyezéshez, ami után a boldog békeévekkel Magyarország egyik legnagyszerűbb korszaka jött el. Az 1956-os forradalmat leverték, de hol van ma már a Szovjetunió, és hol van a kommunizmus? A történelem szemétdombján – mondta Semjén Zsolt. 1848-49 és 1956 a magyar megmaradást szolgálták, értékeik ma is jelen vannak mint nemzetmegtartó erő.
Semjén Zsolt szólt arról is, nem véletlen, hogy az állami kitüntetéseket is március 15-éhez, illetve augusztus 20-ához kapcsolódóan adják át. Mégpedig azért, mert a magyar megmaradás, a magyar büszkeség szempontjából ezek a meghatározó dátumok. Egy nemzet akkor tud megmaradni, ha tagjaiban benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni. Ez akkor valósulhat meg, ha nemzetünk tagjaira büszkék lehetünk, és nem csak történelmünkben, mert itt és most vannak köztünk olyanok, akik a saját területükön valami nagyszerűt alkottak – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolttól vette át a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést:
Csécs Márton torockói unitárius lelkész, nagy elhivatottsággal végzett lelkészi munkája, valamint a magyar közmédia kulturális programsorozata, a Duna Napok megszervezésében és lebonyolításában vállalt szerepe elismeréseként.
Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye diakonális szakterület püspöki helynöke, a budapesti Magyar Szentek Plébánia plébánosa.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Farkas Olivér teológus, könyvkiadó, a Szent István Társulat igazgatója, és Christiana Löwenstein-Wertheim-Rosenberg hercegnő, a budapesti Szent II. János Pál Iskolaközpont és a Mária Rádió alapítója.
