Sena Dagadu: A nagy távolság ellenére közel vagyunk Ghánához, mert bennünk van
23 évvel ezelőtt egy, az utcán a kezébe nyomott szórólapnak köszönhetően csöppent bele a budapesti underground világába a ghánai-magyar származású énekesnő – többek között ez is kiderül videóinterjúnkból. Ebben az indulásáról, az Irie Maffiában töltött húsz évéről, afrikai gyökereiről és az elmúlással való kapcsolatáról is mesélt.
A Senából áradó életigenlés és örök jókedv a szemlélőre és hallgatóra is átragad a beszélgetésben elmerülve: „kiváló egyvelege vagyok a szüleimnek” – osztotta meg nevetve gondolatait Sena, akinek a baráti, családi összetartás meghatározó élménye. „Nagyon sok jó emlékem van, rengeteget jártunk nagy csapattal a tengerpartra, ahol bandáztunk, sziklát másztunk: ez volt a gyerekkorom, sok szeretet övezte” – meséli a PKÜ Hajógyár YouTube-csatornáján látható interjúban.
Ahogyan a társasági élet, úgy a zenehallgatás is evidencia volt náluk: édesanyja által a klasszikus műveket és popzenét – Mozart, Vivaldi, Tracy Chapman, Paul Simon, Beatles, Sting, Police –, édesapja révén a soul műfaját – Percy Sledge, Barry White –, testvéreinek köszönhetően a reggae-t, a rapet és a hiphopot ismerhette meg, és az életük szerves része volt a tradicionális ghánai zene is. „Imádtam az első walkmanemet, […] a mai napig mindig van egy fejhallgató nálam.”
Sena 2001-ben költözött Magyarországra: marketingkommunikációt és közgazdaságtant tanult, közben írt és zenét hallgatott. „Nem terveztem, hogy zenész leszek” – szögezte le Sena. „Dalolásztunk édesanyámmal és a nagymamámmal. Ők tanítottak meg szólamban énekelni, meg jó füllel figyelni, hogy hogyan lehet dallamokat hajlítani, hogy összepasszoljanak, saját magunk szórakoztatására” – mondta.
Sena szerint majdhogynem véletlenszerű volt, hogy zenész lett – de persze nincsenek véletlenek. „A zenélés egy hivatás, egy belső »calling«, elkezdett piszkálni, hogy mondanivalóm van, és azóta is piszkál” – hangsúlyozta. Egy freestyle fellépést követően stúdiózni hívták, így belecsöppent Budapest underground világába: ott indult el minden, és ennek már több mint húsz éve.
Mit adott számára ebben az időszakban az Irie Maffia? „Mindent. Megtanultam lenni, együtt létezni, alkotni, előadni, izzadni, szenvedni, örülni, játszani, kilépni, belépni. […] Olyan tapasztalatot szereztem a zenekarral, ami kevés embernek adatik meg.”
Párjával, Élő Mártonnal (az Irie Maffia alapító tagjával) két gyermekük van: „a zene összefon bennünket, […] az életünk része” – osztotta meg. Sena számára fontos, hogy a ghánai gyökerek a gyerekei identitásának a részei legyenek. „A nagy távolság ellenére közel vagyunk Ghánához, mert bennünk van.”
