A kiegyezést követően hatalmas ütemben megindult gazdasági fejlődés eredményeként megszülető gyáripar Váci út menti megtelepedésében meghatározó szerepet játszott a terület földrajzi elhelyezkedése és infrastruktúrája. A Váci út ipari struktúrájának kialakulását a korabeli fejlődés húzóágazatai, a mezőgazdasági és a közlekedési eszközgyártás határozták meg.
A világviszonylatban is jelentős fővárosi malomipar egy része a mai Újlipótvárosban koncentrálódott. A Váci út első gyárai ezeknek a közelben fekvő gőzmalmoknak a kiszolgálására jöttek létre. A később megalakult malomipari berendezéseket gyártó gépgyárak már nemcsak a fővárosi malmok ellátására, hanem a világ számos országába gyártott és szerelt berendezéseket.
A nagy malmokat kiszolgáló körvasút kiépülése és az országos vasúti forgalomba kapcsolása újabb és újabb gépgyárak megtelepedését segítette elő a Váci úton, illetve a fejlődést meghatározó piaci viszonyoknak megfelelően a korábban malomipari eszközöket gyártó vállalatok is a korabeli technikai fejlődéshez igazodóan egyre inkább kiszélesítették gyártási profiljukat, előtérbe helyezve a hamarosan világszínvonalra fejlesztett mezőgazdasági gép, közlekedési eszköz, gőzgép és szerszámgépgyártást, vasúti hídszerkezetek gyártását.
A kezdetben egyéni vagy családi vállalkozásként működtetett üzemek helyett a XIX. század végére a részvénytársasági forma vált meghatározóvá. A tőkekoncentráció mértékét jelzi, hogy 1896-ban, a Millennium évében a fővárosba koncentrálódott gépgyártás 18 legjelentősebb gyárból 10 a Váci úton működött, és ekkor közel 9-10 ezer munkást foglalkoztattak. A Váci úti gyárak termelési struktúrája az 1900-as évektől az elektro- és híradástechnikai üzemek megtelepedésével színesedett.
A kiegyezést követően megindult gazdasági fejlődés hatására létrejött gyárak többsége túlélve a történelem viharait, az átszervezéseket, összeolvadásokat és összevonásokat, egészen a rendszerváltozásig működött. Az ezt követő gazdasági átrendeződés azonban a gyáripari jellegű Váci út megszűnését és gyökeres átalakulását hozta. Az egykor "virágzó" gyárak bezártak, helyükön ma bankok, iroda- és szolgáltatóházak magasodnak.
Az elmúlt majd másfél évszázad alatt a Váci úton mintegy 65 kisebb - nagyobb, hosszabb - rövidebb életű gyár működött. A kiállítást a Helytörténeti Gyűjtemény vezetője Szabó Yvett és Szántó Nóra rendezte, dr. Bencze Géza ipartörténész-muzeológus szaktanácsadóval. A megnyitón részt vettek a XIII. kerületi önkormányzat vezetői is.
A hatalmas kiállítási anyag összeállításában sokan támogatták az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményt, többek között a Nemzeti Kulturális Alap, a Hadtörténeti Múzeum, a Malomipari Múzeum, a Közlekedési Múzeum, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.
A rendkívül izgalmas kultúrtörténeti kiállítás 2008. december végéig látogatható, a XIII. ker. Váci út 50. alatti Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben.
