A Kulturális Örökség Napjainak keretében a Nagy Generáció zenészikonjainak eredhettek nyomába mindazok, akik jelentkeztek a Cseh Tamás Program által szervezett poptörténeti sétára. A túrát Rozsonits Tamás zenei szakíró, dobos és Török Ádám, a Mini frontembere vezette. Az érdeklődőket nem ijeszthette el a reggeli és a déli órákban szüntelenül ömlő eső sem, és 15 órára már kisebb tömeg gyűlt össze a Várkert Bazár lépcsősoránál, hogy visszatekintsen a múltba. Sokan személyesen is részt vettek az 1970-es évek nagy koncertjein, és nosztalgiázva lépkedtek a felújított kertben, míg mások csak könyvekben olvashattak ezelőtt mindarról, amely most Török Ádám és Rozsonits Tamás beszámolója alapján életre kelt.

 

Rozsonits Tamás bevezetőjében elmondta: az 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár nem tudta betölteni az eredeti funkcióját, mivel kiesett a forgalomból. A II. világháborúban pedig súlyosan meg is sérült. Végül az ifjúságnak újították fel az épületet, és 1961 és 1984 között egy nemzedék találkozóhelyévé vált a Budai Ifjúsági Park.

 

Az első koncerten öt forint volt a belépődíj, ám sokan így is megspórolták a jegyet, és a vár faláról hallgatták a zenét ? tudtuk meg Török Ádámtól, aki maga is a közelben lakott. Az első években színészek, táncdalénekesek is felléptek, és olasz slágereket, dalokat énekeltek, a beatzene berobbanásával azonban teljesen átalakult a program, és az 1960-as évek végén már minden nagy banda itt játszott, amely a hazai pop- és rockzenében számított. Köztük a Mini is. ?Mi voltunk keddenként a házigazdák, és hívtunk magunk mellé fellépő zenekarokat a rockkeddekre? ? emlékezett vissza azokra az időkre Török Ádám. Volt olyan koncert, amelyre nyolcezer néző is összegyűlt, hogy hallgathassa a Minit.

 

Rozsonits Tamás felidézte Rajnák László alakját is, aki az első igazgató volt. Alacsony, ám széles ember ? mivel birkózó volt, és birkózó barátaiból került ki az a rendezőcsapat is, amely biztosította a koncertek alatt, hogy ne legyen balhé. A sétavezető azt is kiemelte: az 1970-es évek közepétől az 1980-as évek elejéig tartott a csúcskorszak, amikor minden nagy zenekar, sőt még külföldi fellépők is játszottak az Ifiparkban. Több koncertlemez is készült itt: köztük a Piramisnak, valamint az Edda Műveknek az első kislemeze.

 

A séta második állomásaként a Nagyfát is megtekintettük, amelynek tövében a Nagyfa galeri vagányai tanyáztak hajdanán. Nevükhöz kötődik az az 1969-es fővárosi hippiséta, amelyen átkeltek a pesti oldalra, hogy a Bazilikához gyalogoljanak. Útközben betértek egy közértbe is, majd a vásárolt kenyeret felemelve skandálták: Munkát és kenyeret! Ekkor lett a sétából balhé, a résztvevőket begyűjtötték, és úgy kezelték, mint a bűnözőket: nyolc hónaptól két évig terjedő börtönbüntetésre ítélték a vagány fiatalokat.

 

Sétánk ezután a Tabánba vezetett, ahol Török Ádámék legnagyobb május 1-jei bulijai voltak. Így a Tabán elsősorban a Mini nevéhez kötődik. Megnéztük az egykori színpad fűvel benőtt és gesztenyével pettyezett helyét, és arról is megemlékeztünk, hogy 1986-ban május 2-ára esett a hatalmas, sokszor 50 ezer fős buli. Csakhogy abban az évben volt április végén a csernobili atomkatasztrófa is, amelyről a rendszer próbált hallgatni. ?Senki nem mondta, hogy ne menjünk az utcára, azt állították, a katasztrófa csak rémhír, így 2-án, a legnagyobb sugárzás idején sok ezer fő jött ki a Tabánba a koncertre, és lett később beteg a sugárzás miatt? ? mondta el Török Ádám.

 

A poptörténeti túra utolsó állomása az Andrássy grófok egykori budai rezidenciája volt, amely később Bem rockpart néven lett a magyar progresszív rock bölcsője. ?A II. világháború után varroda lett, majd az 1960-as évektől művelődési ház? ? jegyezte meg Rozsonits Tamás, Török Ádám pedig hozzátette: ez a baráti, családias hely lett a Mini együttes otthona, ahol több mint ezer koncertet adtak már, és ahol Török Ádám azóta is minden évben fellép.

 

 

Wéber Anikó

Fotó: Kőmives András