Háromféle magyarázat lehet arra, hogy létrejött és ilyen sokáig fennmaradt William Shakespeare hatalmas szókincsének mítosza: az író népszerűsége, a megírt művek nagy száma, valamint az, hogy a kortársaiéval ellentétben az író szerzeményei teljes terjedelmükben fennmaradtak. Tehát Shakespeare-t rendkívül jól dokumentálták és a szókincsét így egyszerűbb mérni.
A téves elképzelést tovább táplálta egy másfél évszázaddal ezelőtt élt elismert filozófus, Max Müller tanulmánya is, aki összehasonlította egy mezőgazdasági dolgozó szókincsét egy városi polgáréval, valamint Shakespeare-ével. Ezt az összehasonlítást nézve nyilvánvalónak tűnt, hogy a nyugati világ egyik legelismertebb írójának van a leggazdagabb szókincse. Matt Daniels szerint az információ korában az ilyen típusú egyenes következtetések szinte ordítanak az ellenőrzésért. Az adatelemző kutatni kezdett és összehasonlította a legnépszerűbb rapperek és hip-hop zenészek dalszövegeinek 35 ezer szavát hét Shakespeare-mű első ötezer szavával. A felrajzolt grafikonról sok minden leolvasható, például az, hogy Aesop Rock sokkal jobban megválogatja a szavait William Shakespeare-nél, ám az olyan világhírű rapperek, mint Snoop Dog, Kanye West vagy 50 Cent szókincse rendkívül szegényes, csupán a vizsgált csoport alsó 20 százalékába fértek be.
Daniels szerint azonban hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a teszten jól teljesítő rapperek kreatívabbak William Shakespeare-nél. A mítosz ledöntése semmit nem vesz el a drámaíró értékéből, csak azt a kérdést teszi fel: a gazdag szókincs önmagában elég-e ahhoz, hogy egy szöveg jó legyen?
Végtére is az új szavak szüntelen felbukkanása csak akkor tesz jót egy szövegnek, ha az író egy ismeretlen világot akar bemutatni, például egy távoli bolygót vagy egy ismeretlen civilizációt, de nem mutatnak jól két teljesen hétköznapi ember párbeszédében. Gondoljunk csak a leghíresebb Shakespeare-idézetekre, amelyek bár kétségtelenül nagyszerűek, nem túl magasröptűek:
Lenni vagy nem lenni?
Színház az egész világ?
Van, aki nagynak születik?
Vajon miért tartja a legtöbb ember a gazdag szókincset önmagában lenyűgözőnek? Szakértők szerint azért, mert a befogadó a szókincs gazdagságát kvantitatív módon azonosítja a szöveg irodalmi minőségével. Matt Daniels örül annak, hogy Shakespeare szókincsének mítosza megdőlt, mert így legalább a szerző valódi erényeire, például lenyűgöző hasonlataira és a frappáns nyelvi fordulatokra terelődik az irodalmi elit és az olvasók figyelme.
A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy nem szabad a szókincsből ? szegény vagy gazdag ? az irodalmi minőségre vonatkozó következtetéseket levonni. Hiszen a gondolat, amelyet a szerző a szavakkal alkot, sokkal többet számít, mint az, hogy mindezt hány különböző szóval teszi.
Felhasznált források:
https://pudding.cool/2017/02/vocabulary/
Kultúra.hu
