Mint elmondta: ezt a műfajt a commedia dell?artéból eredeztetjük, mivel azzal számos hasonlóságot mutat, de alapjaiban mégis különbözik. Itt nincs kerek történet, hanem asszociációkat hozunk létre kialakult vagy kialakított helyzetekre állapotok bemutatásával, azok láncba kötésével. A commedia dell?arte a színművészek játékára épül, ellenben az opera dell?arte zeneművészek és táncművészek közös munkája; az előadók a közönséggel többnyire szavak nélkül, zenei-mozdulati gesztusokkal kommunikálnak. Előadásukat elektronikus zene egészíti ki, szerves egységben a bemutatott motívumokkal. A szereplőknek meghatározott karaktereik vannak, melyek azonban ?egymásba is nyúlhatnak?, lehetnek egy karakter két megoldásai. A színműnek vannak keretei, oszlopai, de az egyes pillérek között az improvizáció a jellemező. Ezt nevezhetjük kiterjesztett kamarazenének is, lévén közösen dolgozzuk ki a cselekményvázlatot, de a darab a színpadon nyeri el végleges formáját, sikere a résztvevők együttjátékán múlik.

 

Mergezett_almak_Mucsarnok

Baráth P. Bálint megjegyezte: a koncerten bemutatott előadás szereplői Ferenc József, a felesége, Sissi és a szeretője, Schratt Katalin. A zenei és a dramaturgiai folyamat elképzelt szituációk összessége, melyben Sissit és Schrattot egy-egy énekművész, illetve táncművész alakítja. Az énekesek képviselik a két hölgy személyiségének a külvilág felé fordított, felvállalt részét, a táncosok ellenben azt mutatják meg, hogy milyenek szerettek volna lenni, túljutva a társadalmi konvenciókon és kiszabadulva a Habsburg-ház híresen szigorú viszonyrendszeréből. Két-két réteg megvalósítása zajlik tehát egyidőben, egymásra reflektálva. Az elektronikus hangok által képviselt Ferenc József rétege egyfajta erőtér, a két hölgy között felmerülő űr kitöltését szolgálja, emellett egy személyben mutatja be a két asszony érzelmeinek a lenyomatát (ő volt az, akire a két különféle érzelmi világ egy személyben volt hatással).

 

A zeneszerző elmondta: a zenei bevezetőben egy úgynevezett virtuális hangszert használok (egy programozott szoftverhangszert), melynek hangkészlete a Shepard-hangnak nevezett hallási illúzión alapul. Ennek lényege, hogy az egymásra helyezett szinuszhangok alaphangjának a változtatásával olyan skála jön létre, melyben ugyan változik a hangmagasság, de úgy tűnik, mintha az nem mozdulna sem felfelé, sem lefelé. Az ebből fejlesztett Shperad?Risset-glissandót (olyan hangmagasság-csúsztatást, mely állandóan visszatér önmagába) és az ebből megjelenő együtthangzásokat fogom használni arra, hogy szemléltessem a szereplők érzelmeinek összességét (az akkordokkal), azok egymásra hatását (a skála állandó visszakanyarodásával) és azok változásait (a folytonos mozgással), melyek új konstellációkat hoznak létre.

 

Sissi és Schratt kapcsolata nem volt mindennapi. A produkcióban be fogják mutatni Sissi élethelyzetének aszimmetriáját: ő szervezte be Schrattot a királyi udvarba, ő az, aki saját menekülésének reményében inkább szeretőt szerzett a férjének. Schratt elfogadta az ajánlatot és ezzel kezdetét vette kettejük különleges kapcsolata. Jó kapcsolatban voltak, állítólag Schratt még utánozni is próbálta Sissit, aki emiatt le is nézte őt. Erről tanúskodik egy verse: ?Úgy véli, ő Titánia, s ligetben pajzánul szökell, pedig hiú e mánia: kövér a Schratt, fogynia kell?. A két hölgy azonban különböző volt. Sissi verseket írt saját modorában, lovagolt, hegyet mászott és szabad életet akart élni. Schratt, a Burgtheater nagyszerű és sikeres művésznőjét kevésbé érdekelték az intellektuális kalandozások, egyszerű ember volt, zárkózott, de melegszívű színésznő, aki megadta a császárnak a kispolgári nyugalmat, a jó ételeket, a figyelmes hallgatást.

 

A darabban egy-egy motívuma van a két személyiségnek. Schratt motívuma gyors, mozgékony, dór skálán alapuló gesztussorozat, amely kifejezni kívánja a színészi élet változatosságát, a szituációk sokféleségét. Ezzel ellentétben Sissi motívuma lassabb mozgású, szinte dallamként észlelhető zenei rajzolat.

Mérgezett almák

Sissi és a Schratt a színpadon

elektroakusztikus opera dell?arte

 

Bemutató:

2016. december 12. (hétfő), 19.00, Műcsarnok Színtér

 

Sissi: Dobi-Kiss Veronika operaénekes és Tunyogi Henriett táncművész, koreográfus (Budapest?London)

A Schratt: Carmen Vasile operaénekes, egyetemi tanár (Kolozsvár?Nagyvárad) és Lőrinc Katalin táncművész, egyetemi tanár

 

Zeneszerző: Baráth P. Bálint

Jelmez: Juhász Zsuzsa

Grafika: Rizmayer Péter

Hangtechnika: Andorfer Gyula

Bán Ildikó képzetTtársítás szabad társulása

Belépődíj: 1200 forint

Elővétel: www.jegymester.hu