A Kumtag (Homokhegy)-sivatag felől szálló porfelhő komoly veszélyt jelent a világhírű Ezer Buddha barlangtemplomok freskói és szobrai számára. "A sivatag egyre növekszik. Ezt az oázison átmenő Shule folyó okozza, amelyen annyi gát van, hogy a víz egyre zsugorodik" - magyarázza Wang Jiru, a helyi sivatagfigyelő intézet igazgatója.
A Dunhuang-oázis nagyon sok kulturális kincset, így az 1600 évvel ezelőtt megjelent buddhista civilizáció emlékeit rejti. A barlangokban talált felbecsülhetetlen értékű festmények és kéziratok egy részét Stein Aurél mintegy 100 évvel ezelőtt a British Múzeumba vitte; ami ott maradt, az később a Louvre-ba került.
A száraz éghajlat miatt épségben megmaradt falfestmények és szobrok a keleti és a bizánci-görög stílus keveredéséről, valamint a Kínát a nyugattal összekötő kereskedelmi út vallási és faji sokszínűségéről tanúskodnak. Ezt az egyedülálló kincset veszélyezteti az egyre nagyobb mértékű sivatagosodás, amely Kína északi részén már 4000 falut maga alá temetett.
A szakértők már egy évtizeddel ezelőtt riadót fújtak. A kínai városok ugyanis óriási ütemben fejlődnek, a több millió lakos eltartására tartott rengeteg állat lelegeli a füvet, a föld kiszárad és porrá alakul. Az eróziót a gyárak ellenőrizetlen működése és a kútfúrások miatt egyre csökkenő vízszint súlyosbítja. A globális felmelegedés miatt olvadásnak indultak a Tibeti fennnsík gleccserei is, ami szintén csökkenti a kínai tavak és folyók vizének utánpótlását. A Góbi-sivatag az 1990-es években mintegy 50 ezer négyzetkilométerrel növekedett, és alig 25 km-re van Pekingtől.
A pekingi amerikai nagykövetség által készíttetett műholdfelvételekből kiderül, hogy a barlangok térségében két sivatag is összeolvadt, ami még nagyobb homokfelületet jelent. Hszincsiang tartományban a Taklamakán és a Kumtag-sivatag kerül egyre közelebb egymáshoz. A jövő hónapban az indonéziai Balin tartanak nemzetközi konferenciát az éghajlatváltozásról, ahol a kínai sivatagok problémája is szóba kerül majd.
Kína az elmúlt öt évben több mint 4 milliárd dollárt költött fák telepítésére és a legelők védelmére. A kínai vezetők szerint az aszályok is hozzájárulnak a problémához. Kétségbeesésükben még fegyvereket is kiosztottak a farmereknek, hogy ezüst-jodidot tartalmazó - ún. "esőcsináló" - lövedékeket lőjenek a felhők közé. Bármi legyen is az ok, a kínai porfelhők a környezetszennyezés globalizációját jelképezik.
