Skandináv filmtörténeti ritkaságok Budapesten

A sorozat első alkalmán, szeptember 23-án lesz Carl Theodor Dreyer, a dán filmművészet első kiemelkedő rendezőjének Vámpír című alkotását vetítik eredeti nyelven, angol felirattal.

Az 1932-es alkotás borongós hangulata és sejtelmes álomjelenetei ugyan nem arattak különösebb sikert a korabeli nézők körében, ám később, többek között bravúros technikai megoldásait és a vámpírmítosz sajátos, konvencióktól mentes megközelítését mind a szakma, mind a közönség elismerte. Bár Dreyer műve csupán a filmtörténet harmadik vámpírfilmje, ma már a műfaj jelentős és megkerülhetetlen darabja.

Október 16-án Ingmar Bergmantól, az egyetemes filmművészet megkerülhetetlen alkotójától A nap vége című alkotást vetíti a Skandináv Ház. Bergman legtöbb munkáját gyakran azonosítják lehangoló atmoszférával, klausztrofób terekkel és az emberi lélektan rejtett mélységeinek feltárásával. A nap vége azonban, borzongató álomjelenetei és nyugtalanító vizualitása ellenére talán az életmű legoptimistább darabja. A díszdoktoriját átvenni készülő Isak Borg drámája sajátos bergmani road movie, amelyben a hosszú utazás önvizsgálatra, múltjával való szembenézésre, valamint élete értelmének megválaszolására készteti az idős, csökönyös professzort.

A kurzus házigazdája Zalán Márk filmkritikus, filmtörténész.

November 13-án Erik Skjoldbjaerg debütáló alkotását, az évek óta kimagasló népszerűségnek örvendő skandináv bűnfilmek egyik korai darabját, az Álmatlanságot vetítik.

A film története szerint az idillinek tűnő norvég kisváros lakosságát brutális gyilkosság sokkolja, a helyszínre érkező rendőrök hétköznapinak induló nyomozása azonban hamar meghökkentő fordulatot vesz. Az Álmatlanság lenyűgöző eleganciával vonultatja fel mindazokat a sajátságokat, amelyek miatt nézők milliói rajonganak az északi krimikért.

Kiemelt fotó: Vámpír