A fekete-fehér fotók negatívjai csaknem 40 évig a Paris-Match című francia magazin archívumában pihentek. A lap annak idején nem közölte őket, mert a filmek "túlságosan későn érkeztek" meg és a csehszlovákiai események túlhaladták őket. A 79 éves Goess is csak tavaly tudta meg, hogy a képek még léteznek. Ekkor támadt az az ötlete, hogy az idén tavasszal Prágában rendez belőlük utcai kiállítást. Ezt követte a hazájában bemutatott tárlat.
Goesst 1955-től alkalmazta a Paris-Match kelet-európai tudósítónak. 1956 októberében Budapesten is dolgozott, együtt a Köztársaság téren halálos lövést kapott Jean-Pierre Pedrazzinivel. 1968-ban azt a megbízást kapta a laptól, hogy az "emberarcú szocializmust" dokumentálja, ezért az év folyamán többször is járt Csehszlovákiában.
"Augusztus 20-án este a pozsonyi Hotel Carlton bárjában voltam egy barátommal, amikor valaki szólt, hogy egy orosz harckocsi van az utcában. Egy amerikai film pozsonyi forgatásáról kellett riportot készítenem. Az emberek minden irányba futni kezdtek a tank elől, én gyorsan készítettem vakuval néhány felvételt, de a katonáknak ez nem tetszett. Kiszálltak harci járművükből és meg akarták akadályozni a munkámat" - emlékezik Goess. Később az osztrák fotós és barátja szimbolikusan kiöntöttek egy üveg orosz pezsgőt a szovjet tank előtt, ezzel jelezve, hogy nem látják őket szívesen. Augusztus 22-én Goess gépkocsin Prágába indult olyan utakon, amelyek tele voltak a Varsói Szerződés tankjaival. "Felvettem egy szlovák stoppos lányt, aki aztán segített nekem átjutni az útlezárásokon" - meséli.
Franz Goess egyike volt azoknak, akik le tudta fényképezni az akkoriban terjesztett névtelen röplapokat, amelyeket "az erőszakmentes ellenállás kifejezésének" nevezett. "Nem volt más dolgom, mint felmenni a prágai Szent Vencel-tér környékére, és lefotózni a ezeket a kis lapocskákat, amelyeket az üzletek kirakatára ragasztottak, míg csak a rendfenntartó erők le nem szedték" - emlékezik a fotós, akit különösen egy rajz ragadott meg, amelyen Lenin sírt egy harckocsi felett. Aztán az idén tavasszal visszatértek ezek a röplapok a Szent Vencel-térre az ő fotói révén.
Goess ragaszkodott ahhoz, hogy a bécsi kiállításon tegyék ki az egyik prágai panelt, amelyre ismeretlenek az 1968-as képek köré az 1990-es években Csecsenföldön megölt kisgyerekek képeit tűzték ki, a következő szöveggel: "Nálunk rosszabb volt, 40 ezer gyereket öltek meg".
