A 125 éves Balatoni Múzeum a legrégibb és legnagyobb közgyűjtemény a tó partján. Mintegy félmillió tételből álló gyűjteménye annyira sokrétű, amilyennel kevés múzeum dicsekedhet az országban. Szilágyi Diánát Haász Gabriella történész-főmuzeológus és Németh Péter múzeumigazgató kalauzolta körbe.
A múzeum állandó kiállítása is rendkívül színes, pedig csak töredékét képes megvillantani annak a bőséges régészeti, néprajzi, történeti anyagnak, amelyet őriz. Van fotótára, fegyvergyűjteménye, a Balatonhoz kötődő térképtára és képeslapgyűjteménye, valamint lapidáriuma – bár ez utóbbi jelenleg felújítási munkálatok miatt nem látogatható.
Az állandó kiállításon feltárul a tó káprázatosan gazdag, húszezer éves története, geológiája, valamint a partján már a kő- és rézkor óta letelepedő emberek kultúrája. Minden teremben találunk interaktív eszközöket, de azért a modern vívmányok nem szorították ki teljesen a klasszikus tárlókat. Németh Péter szerint a gyerekek ma is rácsodálkoznak a látottakra, és örömmel nézegetik a balatoni halfajtákat bemutató, háromezer literes akváriumot, de a három nagy méretű diorámát és a színpompás óriástablókat is, amelyek a tó, a berek és a Balaton-felvidékre jellemző karsztbokorerdő társulásainak növény- és állatvilágát szemléltetik.
Szilágyi Diána cikke a Magyar Kultúra magazin 2023/6. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!
A következő terembe érve a Balaton körül épített várak és erődök tekinthetők meg egy hatalmas, statikus terepasztalon.
Rezi várának nagy méretű makettje és Szigliget leletanyagának töredékei mellett a Balaton közelében jóval korábbi erősségek, avarok, kelták, rómaiak nyomai is visszaköszönnek. A 9. században a Nyugat-Európát elfoglaló frank birodalom grófsága is idáig húzódott, Zalavár központtal. Keszthelytől hat kilométerre terült el ez az óriási, körülbelül 16 hektáros, úgynevezett belsőcsapati erőd, amely élelmiszer-, felszerelés- és hadianyagraktár szerepet töltött be Pannonia provincia belsejében, több fontos kereskedelmi útvonal találkozásánál. Egy dioráma a tábor építését mutatja be, de a múzeum színvonalas honlapján egy virtuális kirándulást is tehetünk a 4. században épült tábor területére, ahol megnézhetjük a feltárt épületeket, a magtár, a fürdőház és a kora keresztény bazilika 3D-s rekonstrukcióját is.
Tágas pihenőtér, számítógépekkel is ellátott oktatóhelyiség vezet a következő terembe, ahol a halászat évezredes eszközei közt egy tekintélyes bödönhajó áll a középpontban. Itt a hagyományos halászati életmódnak és a jéghalászatnak is emléket állítanak egy-egy óriás diorámával.
A vízisportokat és a turizmust bemutató termekbe lépünk, ahol a falakon megható képeslapok a gyermeküdülőből, cserkész- és úttörőtáborok emlékei, és az öltözőkabin melletti vitrinekben még a fürdőruhadivat változása is nyomon követhető. A papírtálcás strandbüfétől nem messze, a nyaraló fedett teraszán lengyel neszkávé, pilleszék és a hetvenes-nyolcvanas évek jellegzetes tárgyai, a „Zimmer Ferik” aranykora. Mintha csak a táskarádióból szólna, Cseh Tamás énekel a régi Balatonról, ami ezek szerint már a hetvenes években is keserédes nosztalgia tárgya volt – csak akkor még nem hívtuk retrónak.
A legtöbb magyar múzeumhoz hasonlóan, örökös helyszűkében lévén 2020-ban egy belső udvar lefedésével nyert külön helyet az értékes néprajzi kincs, amelyet időszakos, tematikus formában tárnak a látogatók elé. A népi bútorfaragás keményfa székeken, a pásztorművészet aprólékosan kidolgozott személyes tárgyakon és míves faragású pásztorbotokon jelenik meg. A Keszthely környéki viseletek mellett az egyik legizgalmasabb tárgycsoport a kifejezetten a Kis-Balaton kistérségére jellemző bábtáncoltató betlehemeké. Öreg házak padlásairól olykor még ma is kerülnek a múzeumba tárgyak, de az egyik időszaki kiállítás is bizonyítja, hogy új megközelítésből rátekintve mindig egy másik történetét fedi fel a régmúlt.
Az épület előtti kedves játszótér is a projekt részeként valósulhatott meg, amire Németh Péter elmondása szerint már nagyon vágyott a 2021-ben családbarát szolgáltató hely védjegyet is elnyerő intézmény. Több mint tíz éve szerveznek tematikus nyári táborokat, és rendkívül fontosnak tartják a legfiatalabb generációnak is továbbadni az itt felhalmozott tudást.
Az iskolásoknak kedvez másik időszaki tárlatuk, az őszig látogatható Szendrey-kiállítás is, amely a tágas díszteremben kapott helyet. A Petőfi-emlékév alkalmából rendezett tárlat stílusosan a Keszthelyen született író és műfordító, Szendrey Júlia alakját középpontba állítva adózik Petőfi emlékének, felvillantva nemcsak a szabadságharc tárgyi emlékeit, hanem valamit a korabeli keszthelyi szalonéletből, kávéházi kultúrából is, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum műtárgykölcsönzésének segítségével.
A teljes cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/6. számában olvasható.
Fotók: Kurucz Árpád
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
