fókuszban a Balaton
A háborútól a gyilkosságig: egy rejtélyes kincs története
Szolgáljon sok évszázadon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is! Innen, vagyis egykori tulajdonosától ered a neve a Seuso-kincsnek, amelyet az ötödik század elején áshattak el egy rézüstben. Amit ma Seuso-kincsként emlegetünk, a földben pihent egészen a huszadik századig.
És innen már másképp gondoltam a Balatonra
„A pályaudvar tele volt üvöltöző, nevetgélő gyerekekkel, akik közül senkit sem ismertem. Aztán volt rá két hetem, hogy megtudjam, milyenek a városi fiúk, akik lakótelepeken élnek, és akiknek főnök az apjuk. Volt rá két hetem, hogy megtudjam, milyen maga a Balaton, ahol egyik táj belenő a másikba, ahogy az egyik strand belelóg a mellette lévőbe.”
A nap, amikor vízre szálltunk
„Zöld szél. Zöldbe borult ágak. / Bárka ring a tenger fodrán, / ló és lovas hegyre hágnak” – írja Federico García Lorca, és az ember hasonlót érez, amikor elhagyja a szárazföldet, és egy sétahajón nekiindul a Balatonnak. Molnár Endre kapitány mellett vendégeskedtünk a Szent Miklós hajón.
Mit kezdjünk ma a boglári kápolnatárlatokkal?
A balatonfüredi Vaszary Galériában Boglár itt és most címmel látható kiállítás a boglári kápolnaműterem 1970 és 1973 közötti működését tárgyalja, miközben felteszi a kérdést: hogyan értelmezzük a 20. századi magyar művészettörténet kulcsjelentőségű helyszínét és az ott zajló eseményeket a mában.
A vízbe esett bárótól a nyíltvízi csúcsteljesítményekig – a Balaton-átúszás rövid története
A Balaton legnagyobb, évről évre megrendezett sporteseménye az átúszás, amely ma már több mint tízezer embert mozgat meg a nyár közepén. De honnan is indult az ikonikus tömegsport-esemény? Ennek járunk utána.
Hogyan vált a Balaton népszerű üdülőhellyé?
„Amikor a Balatonon voltunk, mindig úgy éreztem, hogy kinyílik a világ. Jöttek a külföldi turisták, volt fagylalt, játék a német gyerekekkel, dobozos üdítő, és amikor hazamentünk Kaposvárra, mindez bezárult. Később értettem meg, hogy ez az érzés jól szimbolizálta a kettősséget, ami azt a korszakot jellemezte” – meséli Kovács Emőke történész, akivel az üdülőhely történetéről beszélgettünk.
Háborús repülőgéproncsok a Balatonban
Nyolcvan év távlatában szinte minden Balaton-parti településen tudnak a helyiek egy víz alatt nyugvó roncsról. Magó Károly páratlan leletekről és nem létező kincsekről írt a Magyar Kultúra magazinban megjelent cikkében.
Mit adtak nekünk a rómaiak Balácán?
Balácapuszta Nemesvámos és Veszprémfajsz között fekszik. Külterület, amelynek sorsát megváltoztatta, hogy a huszadik század elején szántáskor római kori leletek kerültek felszínre. Azóta több feltárás is folyt itt. Az ötvenhat hektáros római kori villagazdaság egy része jelenleg is látogatható.
Számontartott színdarabozók – Markó-Valentyik Anna és Markó Róbert a KáLi Kultúrpajtáról
Markó-Valentyik Anna bábművész és Markó Róbert író, dramaturg rendező neve pályájuk indulása óta a Vaskakas Bábszínházhoz kötődött. Amikor egy évaddal ezelőtt a szabadúszást választották, Győrt is elhagyták, és Balatonhenyére költöztek. Az alkotással ott sem hagytak fel, de a színházcsinálás mellett a közösségteremtés is fontossá vált számukra.
Végre láthatjuk a tihanyi alapítólevelet!
Az I. András király által 1055-ben alapított apátság birkabőrre írt oklevelét a magyar nyelv első írásbeli emlékeként tartjuk számon. Augusztus végéig végre élőben is megtekinthetjük a tihanyi templomban a levelet, amit a pannonhalmi apátság levéltárában őriznek.
Keserü Ilona szív alakú sírkövei
Balatonudvariban megnyílt a Keserü 90 – A balatonudvari sírkövektől a párizsi Pompidou Központig című köztéri fotókiállítás, amely húsz repró révén szemlélteti Keserü motívumhasználatának változásait.
Nekünk a tenger – Filmtörténeti kalandozás a Balaton körül
A Balaton a filmekben a korszak sűrített mása. A slágerek is tükrözték a fordulatokat: az 1960-as évek elejétől a Balaton volt Riviéra, lett daccal vállalt, nekünk jutó tenger, majd hárítandó helyszín. A Magyar Kultúra magazin ajánlója válogatás a legjellemzőbb filmek közül.
A Balaton 19. századi képi ábrázolásai
A Balaton és vidékének 20. századi képi megformálásáról sokat tudunk, a híres festők alkotásait javarészt ismerjük. Azonban a 19. századi rajzok, festmények, fotográfiák szintúgy érdekesek és értékesek a Balaton tekintetében. Kovács Emőke írása ezeket veszi számba a Magyar Kultúra magazin oldalán.
Püspök Anita kortárs absztrakt festményei és installációi Kapolcson
Püspök Anita Most című kiállítása július 21-én, a Művészetek Völgye fesztivál első napján nyílik meg. A Kapolcson élő festőművész új kiállítótere és installációs kertje egész évben várja a látogatókat, ám a nyári szezonban művészeti közegét mint közvetlen életteret mutatja be. Interjú.
Sokszínű és ezerarcú, mint maga a Balaton – a keszthelyi Balatoni Múzeum
A 125 éves Balatoni Múzeum a legrégibb és legnagyobb közgyűjtemény a tó partján. Mintegy félmillió tételből álló gyűjteménye annyira sokrétű, amilyennel kevés múzeum dicsekedhet az országban. Szilágyi Diánát Haász Gabriella történész-főmuzeológus és Németh Péter múzeumigazgató kalauzolta körbe.