2010-hez képest két és félszer többet fordít a kormány kultúrára, idén az összeg eléri az 584 milliárd forintot. Idén még több támogatás jutott a budapesti színházaknak, mint a korábban. A fővárosi színházak 500 millió forinttal nagyobb keretből gazdálkodhatnak 2020-ban, a kormány emellett a vidéki színházaknak 30 százalékkal, a független alternatív színházaknak 20 százalékkal nyújtott több forrást, mint az előző évben. Sok színházban most is folynak a munkálatok, és még további teátrum épületének felújítása szerepel a tervek között.

Nemcsak a színházak működésére van több pénz, hanem zajlanak a színházfejlesztések is. Budapesten is sorra újulnak meg a színházak. A kormány 2 milliárd forintot fordít a Nemzeti Színház korszerűsítésére, amelyből a színpadtechnika felújítása valósul meg. Folynak a felújítási munkálatok a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületében is. A kormány támogatásából újult meg az Erkel Színház (1,8 milliárd Ft), a Thália színház (1 milliárd Ft),  A Millenáris parkban új legmodernebb színháztechnikával felszerelt épületet kapott a Nemzeti Táncszínház (4,6 milliárd Ft). A magyar kulturális terület legnagyobb intézménye gazdagodik az átadás előtt álló Eiffel Műhelyházzal is, egy raktárközponttal, ahol próbákra és előadásokra egyaránt lehetőség van. Ez a beruházás 27,6 milliárd forintból valósul meg. Már kormánydöntés van a Modern Opera beruházás támogatásáról, valamint a Nemzeti Táncegyüttes állandó játszóhelyhez juttatásáról, melyhez közel 700 millió forintot biztosítanak. A következő évek feladatai közé tartozik a József Attila Színház felújítása is. A Liget Budapest Projekt keretében tervben van a Városligeti Színháznak a megépítése is, ám a színház sorsa kérdésessé vált, miután az októberben megválasztott új budapesti városvezetés kimondta, hogy nem kér a Ligetben épülő kulturális beruházásokról.

Csiky Gergely Színház

A vidéki színházak is sorra újulnak meg a Modern Városok Program keretében. 9,5 milliárd forintos ráfordításból kívül-belül megújult a kaposvári Csiky Gergely Színház. Nyíregyházán 1,2 milliárd forintból felújították a Rózsakert Szabadtéri Színpadot. A debreceni Csokonai Színházban 6,35 milliárd forintból, a Győri Nemzeti Színházban, valamint a neki otthont adó II. János Pál téren 22 milliárd forintból, a Veszprémi Petőfi Színházban pedig 9,28 milliárd forintból végeznek felújítási munkálatokat. Szintén megújul a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház is, és 4 milliárd forintos támogatással elkezdődött a Szolnoki Szigligeti Színház épületének felújítása, illetve a kecskeméti Katona József Színház felújításának előkészítése is.

A színházak pénzügyi finanszírozása is átláthatóbb lesz. A tavaly elfogadott kulturális törvény átlátható működési modellt, kristálytiszta, kiszámítható helyzetet és felelősségi viszonyokat teremt a színházak fenntartásában. Az önkormányzatok ezután is szabadon dönthetnek, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat vagy sem, és ha igen, azt csak önkormányzati vagy vegyes (állami és önkormányzati) fenntartásban kívánják-e működtetni. Ez teljesen tiszta helyzetet teremt: a színház működéséért a fenntartó a felelős. Önkormányzati színház önkormányzati pénzből, állami színház állami pénzből, vegyes fenntartású színház állami és önkormányzati forrásból fog működni.

Az önkormányzatok március 1-ig kérhetik a kormánytól, a vegyes működtetésű (önkormányzati és állami támogatásból) működtetésű színházak fenntartását, azt követően kerül sor a megállapodások megkötésére és a 2020. évre szóló állami támogatás összegének megállapítására.

Forrás: EMMI

Fotók: MTI/Varga György