Esemény: Julius Caesar halála
Időpont: i.e. 44
Történet: "Caesar sokáig habozott, ne maradjon-e inkább otthon, s ne halassza-e későbbre ügyeit, melyeket a senatusban akart előterjeszteni; végül Decimus Brutus felszólítására, hogy ne töltesse az időt hiába a nagy számban összegyűlt s már amúgy is régóta várakozó senatorokkal, úgy tizenegy óra felé mégiscsak elindult.
Miközben elfoglalta helyét, tiszteletadás ürügyén körülállták az összeesküvők; Cimber Tillius, aki a főszerepet magára vállalta, nyomban odalépett hozzá, mintha kérni akarna valamit; mikor Caesar nemet intett és kézmozdulattal jelezte, hogy "majd máskor", Cimber Tillius mindkét vállán megragadta a togáját; Caesar fel- kiáltott: "De hiszen ez erőszak", mire az egyik Casca néhány hüvelykkel a torka alatt megsebesítette. Caesar megragadta Casca karját, és írószerszámával keresztüldöfte, de hiába akart felugrani helyéről, nem tudott, mert másfelől is sebet kapott; mikor észrevette, hogy mindenfelől kivont tőrök merednek rá, fejét beborította togájával, bal kezével meg bokájáig lehúzta a toga öblös ráncait, hogy testének alsó részét is tisztességesen eltakarva essen el. Így aztán huszonhárom tőrdöféstől leterítve, csak az első szúrásnál hallatott egy halk sóhajt; van, aki azt állítja, hogy a rárohanó Marcus Brutusnak így szólt: "Te is, fiam"; mikor kilehelte lelkét, mindenki szétfutott, s ő ott hevert magában, míg végül három rabszolga hordszéken, melyről a karja lelógott, hazaszállította tetemét."
Hatás: Caesar meggyilkolása a köztársaság végét jelezte: hamarosan kitört a polgárháború, melynek Augustus vetett véget, aki azonban már princepsként uralkodott.
Esemény: A keleti gót király megszerezte az uralmat Itáliában
Időpont: 493
Történet: A 490-ben kezdődött, döntetlenre végződő csata után - amelynek során a Kelet-Római birodalom támogatását élvező gótok két és fél évig tartották ostromgyűrűben az Odoaker által védelmezett Ravennát-, a harcoló felek a város püspökének közvetítésével kompromisszumot kötöttek, miszerint Theodorik és Odoaker közösen kormányozzák Itáliát. Nagy Theodorik keleti gót király azonban március 15-én régenstársa meggyilkoltatásával megszerezte az uralmat Itáliában.
Hatás: Végleg véget ért a Nyugat-Római Birodalom, és Theodorik a különben gyakran ellenséges germán törzsek közötti házasságkötésekkel a személyes kapcsolatok rendszerét megteremtve új államot épített ki nyugaton.
Esemény: Kolumbusz Kristóf hazatért első útjáról
Időpont: 1493
Történet: Kolumbusz Kristóf a spanyol királyi pár anyagi támogatásával indult el felfedezőútjára 1492. augusztus 3-án. Előbb a Kasztília tulajdonában lévő Kanári-szigetek felé hajózott, majd innen szeptember hatodikán indult tovább. A legenda szerint a legénység már épp a lázadást tervezgette, amikor 1492. október 7-én madarakat láttak, majd 12-én partraszálltak San Salvadorban. 1493. január 4-én indult haza, majd kalandos útja - és egyhetes portugáliai kitérő - után jutott vissza Spanyolországba.
Hatás: Hősként fogadták, hazatérése napja egy új kor kezdetét jelentette.
Esemény: Joachim Murat kikiáltotta Itália egységét
Időpont: 1815
Történet: Murat 1795-ben a királypárti puccs idején ismerkedett meg Napóleonnal, önkéntesként ő szerezte meg a Nemzeti Gárda negyven ágyúját, amellyel a lázadást leverték. Napóleon 1808-ban emelte Nápoly királyává, amit Murat némi nehezteléssel fogadott, hiszen az ő álmai között a spanyol trón szerepelt. Országát azonban nagy gonddal kormányozta, sőt némi függetlenségre is törekedett: reformokat vezetett be, önálló hadsereget állított fel, és hatályba léptette a francia polgári törvénykönyvet.
1813-ban a lipcsei vereség után visszatért Nápolyba és olyan szerződést kötött Ausztriával, amely meghagyta királyságát. Amikor azonban összeült a bécsi kongresszus, a diplomatáknak kifizetett hatalmas summák ellenére bizonytalanná vált helyzete, hiszen a Bourbonok igényt tartottak Nápolyra is. Az elkeseredett Murat mindkét oldalon be akarta biztosítani magát: alázatos levelet írt XVIII. Lajosnak, de érintkezésbe lépett az Elba szigetére száműzött Napóleonnal is, aki tájékoztatta visszatérési terveiről. Amikor Napóleon partra szállt Franciaországban, Murat is támadásba lendült Itáliában. Elfoglalta Rómát, Anconát és Bolognát, de az olasz egységre irányuló felszólítása visszhang nélkül maradt.
Hatás: Murat Nápolyi Királyságából kiindulva szerette volna egyesíteni a félszigetet, ami ekkor még nem sikerült. A francia forradalom azonban itt is megtette a hatását: az olasz egység gondolata már csak a megvalósításra várt.
Esemény: Lemondott II. Miklós cár
Időpont: 1917
Történet: Az oroszországi februári forradalom, amelyet a polgári ellenzék, a munkások és a parasztok vívtak meg, megdöntötte a cári rezsimet, és egy ideiglenes kormány vette át az állam vezetését. A forradalmi fordulat a Putyilov-gyári munkások február végi sztrájkjából bontakozott ki Petrográdon. Március 12-én (oroszországi időszámítás szerint február 27-én) a Petrográdon állomásozó helyőrségek szövetkeztek a sztrájkolókkal. A munkások munkás- és katonatanácsokat (szovjeteket) alakítottak, amelyekben a mensevikek és a szociálforradalmárok voltak többségben. Ugyancsak március 12-én, egy ideiglenes végrehajtó bizottság, amelyet a cár által elnapolt Duma (népképviseleti testület) alakított, átvette a kormányügyek vezetését. A bizottság március 12-15. között egy, a Georgij Lvov herceg vezetése alatt álló nagypolgári-liberális ideiglenes kormányt kiáltott ki. Ugyanezen a napon II. Miklós cár a tábornoki kar nyomására leköszönt.
Hatás: Oroszországban véget ért a monarchia, ám a polgári kormány csak pár hónapig gyakorolt hatalmat: októberben a forradalom elsöpörte az addig fennálló rendszert. Az ország ezzel több mint egy évtizedig eltűnt a nemzetközi politika élvonalából.
Esemény: Véget ért a 21 éve tartó katonai diktatúra Brazíliában
Időpont: 1985
Történet: Brazíliában március 15-én véget ért a 21 éve tartó katonai diktatúra. Ám az új elnök, Tancredo Neves betegsége miatt nem foglalhatja el hivatalát; április 21-én meghalt. Helyébe José Sarney, a kijelölt alelnök lépett.
Hatás: Az 1984 végén indult és egy új elnök azonnali közvetlen választását sürgető népi mozgalom nem járt teljes sikerrel. Tancredo Neves, mint e mozgalom egyik vezetője, a demokratikus újrakezdés reményét keltette. Sarneyre, a hivatalban levő elnökre viszont szkeptikusan tekintettek, mivel sok éven át a katonai kormányzat híve és szűkebb hazája, Maranho állam egyik leggazdagabb földbirtokosa volt.
Esemény: Magyar vereség Merseburgnál
Időpont: 933
Történet: 933-ban a kalandozó magyarok Szászországra támadtak, mivel a szász uralkodó, Madarász Henrik a hétéves békeszerződés lejárta után megtagadta a további adó fizetését. A csata lefolyását a német Widukind és az olasz Liudprand műveiből ismerjük. Március 15-én a magyar harcmodor ellen felkészített szász és türingiai csapatok győzelmet arattak Merseburg környékén.
Hatás: A kalandozó magyarokat első ízben itt érte súlyos katonai vereség. Ezután hosszú 5 évig nem mentek német földre, addig a francia és itáliai területeket támadták.
Esemény: A tatárok megközelítik Pestet
Időpont: 1241
Történet: 1241. március 12-én a tatárok fő serege Batu kán vezetésével áttörte a Vereckei-hágó gyepűakadályait, és megsemmisítette a Tomaj nembeli Dénes nádor vezette sereget. A magyar mozgósítás lassan haladt, IV. Béla a keresztény uralkodókhoz fordult segítségért. A tatárok gyorsan haladtak előre, Rogerius mester szerint március 15-én már Pesttől félnapi járóföldre jártak. Batu a megfélemlítés eszközét alkalmazta: a mongolok gyilkoltak, és településeket égettek fel. A haditerv részeként a tatárok próbálták kicsalogatni a magyar csapatokat, azonban a király megtiltotta, hogy megütközzenek velük.
Hatás: A nem sokkal később vívott muhi csatában a magyarok vereséget szenvedtek, a király elmenekült, és a tatárok kezére jutott az ország.
Esemény: Mátyás király segítséget kér a cseh királytól
Időpont: 1458
Történet: A magyar király Podjebrád György cseh királyhoz fordult segítségért, hogy az uralmával szembehelyezkedő főurakkal leszámolhasson. A fiatal Mátyás nehéz helyzetben vette át az ország kormányzását, a főúri ligák közötti politizálás óvatosságot igényelt. A hatalom a bárók kezében volt, az ország 360 vára közül csak 36 volt a király kezében. Súlyos problémát jelentett, hogy Giskra a Felvidék jelentős részét a kezében tartotta. Mátyás számított a cseh király segítségére, akihez családi kapcsolat is kötötte. (Február 9-én megállapodtak ugyanis, hogy Mátyás feleségül veszi Podjebrád Katalint, György leányát.)
Hatás: A cseh szövetségből végül nem sok haszna volt Mátyásnak, mivel a cseh király sem tudta Giskrát engedelmességre bírni.
Esemény: Rákóczi Ferenc kivégezteti Kis Albert ezereskapitányt
Időpont: 1704
Történet: Kis Albert katonai pályafutása igen mozgalmasan alakult. Beállt Thököly Imre seregébe, és Thökölyt törökországi bujdosásába is követte. 1692-ben már a császári oldalon tevékenykedett. 1693-ban Károlyi Sándor zsoldjába fogadta a hegyekben bujkáló kurucok ellen. Egy évvel később a kurucok közé állt, s a mozgalom egyik fő szervezője lett. A hegyaljai kuruc felkelés idejét börtönben töltötte, majd megszökött, de megint elfogták, sikerült azonban újra megszöknie, s tovább szervezkedett. 1703 tavaszán a Vereckei-hágóhoz vezette csapatát Rákóczi elé; a fejedelem Esze Tamással együtt ezereskapitánnyá nevezte ki. Amikor a kuruc táborban 1704 elején a földesúri fennhatóság alól szabadulni akaró és Rákóczi ígéretére hivatkozó jobbágykatonák és a nemesség közt az ellentétek kiélesedtek, Kis Albert az előbbiek mellé állt. Szatmár várának ostroma közben az ellentétek nyílt összecsapássá fejlődtek. Rákóczi Ferenc a katonai fegyelem megsértése miatt végeztette ki.
Hatás: Ezzel a lépéssel Rákóczi a nemesség mellett foglalt állást, így azok csapatai továbbra is zászlaja alatt harcoltak.
