Decemberben zárul a Gobbi Hilda-emlékév, amelynek számos programja apró mozaikokból építette fel a színészlegenda sokszínű portréját ? a színpadi művészt, a társadalomért felelős embert, Szabó nénit vagy épp a szinkronszínészt. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajor Gizi Színészmúzeumának tárlata a centenárium részeként is a teljességre törekszik: Gobbi ezer arcát kívánja felidézni a gazdag hagyaték, a színházi és múzeumi emlékek által.
?Válogatott anyag várja a közönséget: egyfelől maga Gobbi Hilda, illetve valószínűsíthetően egy hozzá közel álló személy dolgozta fel számos albumban a pályáját. Ezeket ma az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi. Emellett a Nemzeti Színház archívumának dokumentumai is segítségünkre voltak. A tárlat jelentős része azonban az OSZMI tulajdona? ? mondta el Somogyi Zsolt, a kiállítás egyik kurátora.
Gobbiról ?saját? múzeumában
A tárlatnak helyet adó múzeum Gobbi Hildának köszönheti működését, hiszen Bajor Gizi halála után, ő találta ki, hogy a színésznő lakásából múzeumot alapít. ?Kidolgozta a koncepciót, minisztériumoknál házalt, míg végül egy évvel később megnyílt az intézmény három emlékszobával. Egyet a névadónak, Bajor Gizinek, egyet Jászai Marinak, egyet pedig Márkus Emíliának szentelt? ? tudtuk meg Somogyi Zsolttól. Ebben az időben még több lakás volt az épületben: ahogy ezek egyre ürültek, a múzeum úgy terjeszkedett ? végül a ?70-es években lett az egész ház egy intézménnyé.
?Gobbi igyekezett minden halott társáról megemlékezni: így mai szemmel nézve elmondható, hogy hihetetlenül zsúfolt tárlatot hozott létre? ? mesélt a kurátor, aki hozzátette: ?88-ban életveszélyessé vált az épület és lebontották a Gobbi Hilda által létrehozott kiállítást, amikor pedig 1990-ben újra megnyílt, már eggyel több volt az emlékszobák száma. Gobbi Hilda időközben meghalt.
Biztonság a maszkok mögött
Emlékszobák már nincsenek, helyette időszaki kiállítások várnak: így többek között a 100 éve született Gobbi Hilda tárlata, amelybe belépve két hatalmas fotó fogadja a látogatót. Az egyikről egy bájos, fiatal lány, a másikról egy csúf öreg boszorkány néz farkasszemet: ugyanaz a színésznő húszas évei elején és Mirigy szerepében ?28 évesen. ?Magáról mindig úgy fogalmazott, hogy sohasem volt szép. Ennek cáfolata lehet a bal oldali fotó? ? mondja Somogyi Zsolt, aki arról is mesél, hogy Gobbi már a főiskolás évei alatt szembesült azzal: nem a naiva szerepek viszik majd előre a pályán. ?Az Akadémián Schiller Ármány és szerelmét adták elő. Arra számított, hogy Miladyt vagy Lujzát játszhatja majd, de egyiket sem kapta meg. Amikor megkérdezte erről a tanárt, ő csak annyit válaszolt: te majd Mirigy leszel a Csongor és Tündében.? Így is lett ? háromszor játszotta el egyre ijesztőbb és taszítóbb arcot varázsolva magának Vörösmarty csúfjának szerepét.
Többször is vallott arról, hogy a színpadon nem érezte magát biztonságban: szerette a fantasztikus maszkokat, amelyek engedték elbújni. ?Legjobb színészbarátaival, Major Tamással és Várkonyi Zoltánnal még az orr-gittegyletet is megalapították. Versenyeztek, melyikük tud ijesztőbb maszkban színpadra állni? ? mesélt Somogyi Zsolt.
És Gobbi Gobbi maradt
A tárlat a színésznő gyerekkorába is bepillantást enged. Gobbi jómódú családban született, a középiskola végére azonban teljes nyomorban éltek. Ekkor már Putnokra járt gazdasszonyképzőbe: itt találkozott először a színjátszással is ? néhány fotó maradt fenn, amely ezeknek az előadásoknak az emlékét őrzi.
A főiskolai felvételin aztán nemcsak tehetségére, hanem különös, olasz eredetű nevére is felfigyeltek. Kérték, hogy magyarosítsa Gábor Hildára. Később úgy vallott: azt érezte, hogy a lelke egy darabját akarják elvenni tőle. A családi legendárium ugyanis büszkén őrizte a név eredetét: eszerint két olasz fiú, akiknek nem hagyták, hogy művésszé legyenek, dacból nekiindultak Európának, végül itt kötöttek ki Magyarországon. A Gobbi-családban a művészi véna egyébként tagadhatatlan: a színésznő nagyapja, Gobbi Alajos például zenész volt, az Operaház jogelődjének egyik megalapítója.
Egy művész a színésztársadalomért
A kiállítás külön szobát szentel a művésznő közéleti tevékenységének. Legjelentősebb munkái a Horváth Árpád Színészkollégium, a Jászai Mari Színészház, valamint az Ódry Árpád Színészotthon megalapítása. ?Ezek közül utóbbi kettő máig működik, a színészkollégium pedig sajnos csak egy-két évet élt meg. Az létrehozásáért rendezett jótékonysági esthez azonban számos színészlegenda a nevét adta. Básti Lajos, Dajka Margit, Honthy Hanna, Várkonyi, Major, mind ott álltak mellette? ? beszél Gobbi hihetetlen mozgósító erejéről Somogyi Zsolt. A Nemzeti Színház 1965-ös felrobbantása személyes törést jelentett számára, ami újabb társadalmi akció elindítását eredményezte. Az egyik legkiemelkedőbb gesztust jelentette, hogy a 70. születésnapjára kapott 100 ezer forintos betétkönyvet (1983-at írtak ekkor!) az újjáépítésre ajánlotta fel.
Az általa alapított intézmények mellett számos szavalóesten, május 1-jén, jótékonysági rendezvényen feltűnt. Végig hitt azokban az eszmékben, amelyekkel fiatalon kapcsolatba került. A kommunista rendszer által hirdetett társadalmi egyenlőséget vágyta, az eszközökben azonban csalódnia kellett: ezért ?56 után már nem lépett be a pártba.
?Fiatalon Mirigyen kívül számos idős szerepet játszott: Kamillát a Liliomfiben, a 104 éves öregasszonyt, vagy Peer Gynt Aase anyóját. És csaknem harminc éven át volt a 2500 adást megélt Szabó család Szabó nénije is? ? magyarázta Somogyi Zsolt, aki szerint bár Gobbi tehetsége és a közönség szeretete miatt gyorsan főszereplővé lépett elő, átérezte, hogy vannak színészkollégák, akiknek néhány perces, de rendkívül meghatározó szerepek jutnak. Számukra alapította meg az Aase-díjat, amelyet idén ? az emlékév záróeseményeként ? december 16-án 25. alkalommal adnak át.
A színésznőt, aki szerencsejátékkal jutott pénzhez a felvételi díjra, és ahogy fogalmazott, egy sorsjegyen megnyerte az életét, február 23-áig ismerhetik meg közelebbről a látogatók.
Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu
