A sortűzre emlékeznek

Belövések címmel rendezett kiállítást a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) és a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) közösen. A tárlat december 30-ai megnyitóján elhangzott: az ?56-os forradalomról emlékeznek meg a MAOE Iparművészeti Tagozatának pályázatára beérkezett alkotások. A 25 művész 31 műve január 18-ig tekinthető meg a MANK Galériában.

Lencsés Ida Ferenczy-díjas kárpitművész, a MAOE Iparművészeti Tagozatának elnöke kurátorként támogatta a kiállítást, célja pedig az volt, hogy megemlékezzen a forradalomról, amely a budapesti diákok egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. A 20. századi magyar és ? mondhatjuk az ? európai történelem egyik meghatározó eseménye volt ez, amelynek nyomai az utcákon jó 30 évvel később is látszódtak.

D. Udvardy Ildikó művészettörténész, a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója éppen ezt emelte ki megnyitó beszédében. Mint fogalmazott: a munkákat nem elsősorban a művészi felfogás, a kifejezésmód fogja össze a kiállításon, ?sokkal inkább érzékenységük a történelem és a jelenkor értelmezésére, továbbgondolására?. Már a cím is a Kossuth téri sortűzben elhunyt civil áldozatokat idézi meg. Ez a nap a ?véres csütörtökként? maradt fenn a köztudatban, és erről emlékeztek meg 2001-ben is, amikor a minisztérium épületeinek árkádjai alatt állítottak emléket az áldozatoknak. ?Lencsés Ida ezt az emlékjelet választotta kiindulópontként Véres csütörtök című munkája létrehozásához is, a művészei átírás idézeteként. A falon véletlenszerűen elhelyezett, bronzból öntött golyók, emlékjelek alkotói közül az egyik, Callmeyer Ferenc kétszeres Ybl Miklós-díjas építészmérnök maga is a Kossuth téri sortűz túlélője.?

Maga Lencsés Ida is mesélt az akkor történtekről. A Mezőgazdasági Minisztérium falain lévő fém golyók nemcsak a géppuskasortüzet, hanem az elvett és a mindörökre megváltoztatott életeket, a tönkre tett családokat, a hazát cserélteket jelentik, egyúttal hirdetik a forradalom húsz napját átitató lelkesedést. ?Azok a járókelők, akik évekkel később végigmentek azokon az utcákon, nem is tudták elképzelni, milyen harcok tanúi a falak, amelyek október 25-ére, a véres csütörtökre emlékeztetnek.?