Stephen King az elmúlt ötven év egyik legnépszerűbb szerzője, aki 1974-ben megjelent első regénye, a Carrie óta töretlen népszerűségnek örvend. Köteteiből több mint 450 millió példányt értékesítettek világszerte. Sikerének titkát Kovács Krisztián, az Ectopolis magazin főszerkesztője segítségével L. Varga Péter, a Prae irodalmi és kultúratudományi folyóirat főszerkesztője, az ELTE oktatója és Gaborják Ádám, az Európa Könyvkiadó szerkesztője igyekezett megfejteni. 

A beszélgetés résztvevői kamaszkoruk környékén találkoztak először Stephen King könyveivel. L. Varga nagyon otthonosnak érezte a Christine középiskolai miliőjét, de a Borzalmak városa már kicsit megfeküdte a gyomrát. Úgy gondolta, hogy olyan világra talált, ami sokszor ijesztőnek hat, a regények látásmódja mégis ismerős és otthonos volt számára. Gaborják a filmadaptációk felől érkezett a King-könyvekhez, és könnyű volt rácsatlakoznia a világképükre, hangulatukra. Szerinte az író nagyszerűen képes kapcsolódni az emberi lélekhez, ezért minden korosztályt be tudnak szippantani a történetei.

Pillanatkép a Carrie című filmből
Forrás: IMDb.com

Stephen King írói stílusát nagymértékben befolyásolták a gyermekkori olvasmányélményei.

Kamaszkorában sok rémtörténetet, filléres horrorponyvát olvasott, ami a témaválasztásában mindig tetten érhető, később viszont a nagy amerikai írók felé fordult a figyelme. Sokat merített a század közepének amerikai realista prózájából: Cormac McCarthy hangja, John Steinbeck stílusa tetten érhető a regényeiben. Kingnél hozzájuk hasonlóan megjelenik az amerikai vidék feltérképezésének, az amerikai föld bejárásának motívuma, valamint a munkásemberek kínjainak ábrázolása. Nemcsak a mikrokozmoszokat ábrázolja: a Végítélet például újraírt pionírtörténet. Még William Golding hatása is felmerül a gyerektematika kapcsán, amelynek ilyen-olyan változatai előfordulnak a King-életműben.

Stephen King klasszikus regénye, a Végítélet modern adaptációt kapott
Fotó: CBS

A horrorisztikus események hatására felnőtté válnak a szereplői

Stephen King művészetében érezhető először, hogy a horror már nemcsak félelemkeltésre szolgál. Ezzel az eszközzel reflektál bizonyos társadalmi, sőt egyéni problémákra is. Regényei gyakran felnövéstörténetek: végigköveti az emberi életben bekövetkező változásokat. A Carrie-ben például látjuk, hogy egy lány miként érik nővé, és hogy ez miként válik egy egész város problémájává. King regényeiben az is megmutatkozik, hogy a kirekesztettség, a megkülönböztetés és az előítéletek miként korlátoznak, rombolnak.

Nem puszta hatásvadászat!

L. Varga hangsúlyozta: a horror képes arra, hogy valamiféle kritikai attitűdöt jelenítsen meg. Kingnél ez a zsáner nem pusztán látványelemekből épül fel: a Carrie-ben nagyszerűen ábrázolja a lélek kínjait, amelyek aztán az egész városra kivetülnek. A terror az egyénben és a társadalomban egyszerre hat: mintha a felszín alatt olyan dolgok mozgolódnának, amikről nem illik beszélni, végül mégis előtörnek. L. Varga szerint az író ezáltal volt képes a horrorzsánert újrapozicionálni.

Forrás: konyvekmindenutt.blog.hu

A szépirodalom és a szórakoztató irodalom határmezsgyéjén

Stephen King a Carrie-vel nagyon hamar bekerült a „horroríró” kategóriába, emiatt bármennyire is próbált társadalmi eseményekre reflektálni, műveit sokáig ponyvairodalomnak tartották. A nyolcvanas években ő is a Big Mac és a sült krumpli irodalmi megfelelőjeként nyilatkozott magáról. Nem finomkodott, nyers módon ábrázolt, és ezzel zavarba hozhatta a klasszikus irodalomhoz szokott olvasókat.

Ugyanakkor már a kezdetektől fogva fragmentumokból építkeztek a regényei, és vendégszövegeket használt: fiktív újságcikkeket, leveleket, rendőrségi dokumentumokat épített a műveibe. Ezt a módszert a szépirodalom is előszeretettel alkalmazza, és akkoriban a posztmodern irodalomban is megjelentek a radikálisabb szövegalkotási módszerek. King ugyanakkor továbbra is szorosan kapcsolódott a realista prózához. 

„A nyelv nem mindig köt nyakkendőt, tán a cipőjét se fűzi be” 

– írta Az írásról című könyvében, de több alkalommal is hangsúlyozta, hogy az írásban az őszinteség a legfontosabb – és az olvasó, akit végig kell vezetni egy történeten. King szerint fontos, hogy megragadja az olvasó figyelmét, hogy szórakoztasson. Mégsem csak a hatásra építő cselekményt vezet elő. Történetei olykor éppen emiatt igen lassúak, hömpölygősek. L. Varga szerint King regényei a nyelvi-poétikai konstrukcióik miatt emelkednek el a ponyvától.

Forrás: Wikipédia.hu

King kalandozásai a különféle zsánerekben

Az író már a nyolcvanas évektől kezdve kalandozik a különféle zsánerek (thriller, fantasy, horror, krimi, sci-fi) között, mégis képes megőrizni egyéni hangját. Támaszkodik e műfajok vázaira, de igyekszik egyedit is alkotni. Gaborják kiemelte: a kétezres évektől kezdve mintha a krimi egyre inkább dominánssá válna nála. 

L. Varga rámutatott: a Rémámok és lidércek novelláskötet azért különleges, mert több elbeszélői modalitást is képes felvillantani: a klasszikus szépirodalmi elbeszélések mellett a popkultúrából építkező szövegek is szerepelnek benne. Nemcsak a műfajokkal kísérletezik, hanem a zene és az irodalom közötti interakciók egymásba játszásával, valamint a komolyság és a humor összemosásával is.

Belassulás?

King regényei a kilencvenes évektől kezdve mintha kissé belassultak volna: szövegei kevésbé cselekményesek és a korábbiaknál részletgazdagabbak. Lehet, hogy a drogokkal való szakítás befolyásolhatta a produktivitását, ám sem L. Varga, sem Gaborják nem érez erős törést az életműben. Van ugyan egy-egy kevésbé sikerült regénye, de ez egy ekkora életműnél szinte természetes. Talán a világunk gyorsult fel annyira, hogy a King-regények ma már kevésbé érik el az ingerküszöbünket. Gaborják szerint ezenkívül a korai műveknek olyan meglepetésfaktoruk volt, ami ma már kevésbé hat. 

Pillanatkép a Titkos ablak című regény filmadaptációjából
Forrás: kinopoisk.ru

Gaborják szerint Stephen Kinghez kapudrog lehet az Éjszakai műszak című novelláskötet, ami azt is megmutatja, hogy az író a kisebb műfajokban is zseniálisat alkotott. L. Varga szerint pedig a 11/22/63 könyvvel érdemes indítani a Kinggel való ismerkedést. Ez ugyan terjedelmes regény, viszont izgalmas, időutazásos narratívája, jó történelmi alapja és szép szerelmi története beszippanthatja az olvasót.

A beszélgetés a Moobius Facebook-oldalán visszanézhető.

A nyitókép forrása: supernaturalmovies.blog.hu