A lex Netflixként emlegetett indítványra a szavazók 58 százaléka voksolt igennel.

A törvénymódosítás értelmében a streaming szolgáltatók a bevétel-visszaforgatás többféle módja közül választhatnak, így vásárolhatnak svájci filmeket és más tartalmakat, maguk is gyárthatnak Svájcban produkciókat vagy befizethetnek egy speciális befektetési alapba. A jogszabály vonatkozik azokra a külföldi tévécsatornákra is, amelyek kifejezetten a svájci közönséget megszólító reklámokat sugároznak, így a francia TF1-re és M6-ra.

A Netflix közölte, hogy tiszteletben tartja a népszavazás eredményét, és együttműködik a svájci kormánnyal az új jogszabályok betartásában.

Hasonló törvényt fogadtak el Portugáliában, ahol a streaming szolgáltatók bevételük egy százalékát kötelesek befizetni az Audiovizuális és Filmalapba. Dánia és Spanyolország is a streaming szolgáltatók jövedelmének lefölözését tervezi, Franciaországban és Olaszországban pedig azt várják el tőlük, hogy bevételük egy meghatározott hányadát helyi nyelvű, európai tartalmak készítésére fordítsák. Svájcban a Szövetségi Kulturális Hivatal arra számít, hogy a törvénymódosítás évi 18 millió svájci frank többletforrást biztosít a helyi filmgyártásnak, amely eddig évi 105 millió frank (38,6 milliárd forint) állami támogatásban részesült.

A bevétel egy részének visszaforgatásán kívül az új jogszabály azt is elvárja a streaming szolgáltatóktól, hogy 30 százalékban európai tartalmat kínáljanak, mint ahogy az az Európai Unióban is szokásos.

A reform támogatói szerint a helyi filmgyártás növelése ösztönzi a gazdaságot, továbbá erősíti a svájci alkotók versenyképességét olyan országokkal szemben, amelyekben már érvényben van hasonló visszaforgatási előírás.

Az ellenzők az előfizetési díjak emelkedésétől tartanak, illetve attól, hogy az európai filmkvóta bevezetése hátrányos helyzetbe hoz másutt gyártott produkciókat, és veszélyes precedenst teremt a zenei streaming szolgáltatások szektorában.

Nyitókép: Shutterstock/Evgeny Atamanenko