A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1951-ben hunyt el. Ez azt jelenti, hogy most már mindenkinek joga van a korábban védett szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek – felhasználására, újrapublikálására – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület kedden.

Mint írták, a szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió szinte valamennyi államában – így Magyarországon is – megszületésüktől fogva védi a műveket a szerző halálától számított hetven évig. Ebben az időben csak a szerző vagy az örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások, műfordítások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év.

A zenei művek esetében a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadóinak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásánál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is. Bár a szerzői jogi védelem idővel lejár, átdolgozás esetén sem állíthatja azt az átdolgozó, hogy ő írta az eredeti alkotást. A feldolgozás útján létrejött új alkotás védelme viszont automatikusan „újraindul”.

A közkincsbe kerülő művek engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül, tehát gyakorlatilag szabadon használhatók fel

– feltéve, hogy az eredeti mű minden társszerzője, illetve a fordítója is legalább hetven éve elhunyt. Így külön engedélykérés nélkül nyomtathatók Egry József festményei képeslapokra, pólókra, és feldolgozhatók, újraértelmezhetők Schönberg zenéit. A hetvenéves védelmi idő szabálya igaz akkor is, ha egy műnek az Egyesült Államokban csak később telik le szerzői jogi védettsége: az EU-n kívüli származású művek esetében az európai egységes védelmi időt kell figyelembe venni. A származási hely hosszabb védelme itt nem érvényesül, így 2022-től már szabadon filmre vihetők Sinclair Lewis történetei.

Néhány további alkotó, akinek művei januártól közkincsbe kerülnek: Almásy László utazó, Afrika-kutató, felfedező, pilóta; Egbert van Alstyne amerikai dalszerző, zongorista; Lloyd C. Douglas amerikai író, evangélikus lelkipásztor; André Gide irodalmi Nobel-díjas francia író, esszéista; Hóman Bálint politikus, történész, egyetemi tanár, számos történelmi könyv szerzője; Makkai Sándor erdélyi magyar író, pedagógus, református lelkész, az erdélyi egyházkerület püspöke; Andrej Platonov szovjet orosz író, filozófus, dramaturg és költő; Sigmund Romberg (Rosenberg Zsigmond) magyar származású amerikai zeneszerző; Henry de Vere Stacpoole ír író, A kék lagúna című könyv szerzője; Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus.

Nyitókép: Egry József: Fények a Balatonon (részlet). Fotó: MTI/reprodukció