A 20. századi diktatúrák idején életüket kockáztató, bátor magyarok történetei március 24-én, a Nemzeti Táncszínházban színpadi szabadulószínházként elevenedtek meg.

„Keresni kell az élet apró örömeit (...). Nem volt könnyű megtanulnunk ott, abban a nyomorúságban, hogy az életnek vannak apró örömei. Észre kell venni és meg kell örvendezni, mert ez az életnek a művészete.”

Olofsson Placid atya

A Magyar hősök című kötet
alapján született színdarab nemcsak a fiatalabbakat szólítja meg: őket a
történelem és helyzetük megértésében, míg az idősebbeket a múlt feldolgozásában
segíti.

„A Való Élet, a Történelem néha a
legbrutálisabb akadálypálya, amelyen a szereplőknek egykor életre-halálra
kellett küzdeniük” – e szavakkal fogadja a titokzatos Rendező azt az öt
középiskolás diákot (Böröndi Bence, Kopek Janka, Márfi Márk, Sütő András, Trill
Beatrix), akik tanáruk (Csuja Imre) vezetésével rendhagyó történelemórán vesznek
részt a Huszadik Század Aréna – Diktatúrák szorításában nevű szabadulószobában.

A játék a 20. századi magyar történelem vészterhes időszakaiba, nagy- és dédszüleik fiatalkorába repíti vissza őket, és a totális diktatúrát hétköznapi emberek sorsát elénk állítva mutatja be. Olyan emberekét, akiket világnézetüktől és társadalmi helyzetüktől függetlenül hősökké formált a történelem. „A korszak, amelyet eddig csak a történelemkönyvekből ismerhettetek, itt és most jelenvalóvá változik” – folytatja a rejtélyes hang, és mint hamarosan kiderül, a legkevésbé sem túloz.

A könyvben szereplő hatvan közül hat hétköznapi hős sorsával szembesíti a középiskolásokat, hogy jobban megértsék a történelmet, és új nézőpontból tekinthessenek a maguk életére.

A különös játékban a hősök bőrébe bújva kell helytállniuk. Salkaházi Sára közel száz magyarországi zsidót mentett meg a nyilas rémuralom idején, Richter Gedeon feltalálót, a modern hazai gyógyszeripar megteremtőjét 1944-ben a Dunába lőtték, Oloffson Placid bencés szerzetest koholt vádak alapján a gulágra hurcolták, Kiss Sándor, a ,,bibliás politikus” még a legnagyobb kínok között is Istent és a hazát szolgálta, a költő és sportoló Gérecz Attilát összeesküvés vádjával bebörtönözték, majd 1956-ban hősi halált halt, Brusznyai Árpádné Honti Ilona egyedül nevelte a gyermekét, és közben azon igyekezett, hogy ártatlanul elítélt férjét kijuttassa a börtönből.

A szabadulószobás játék célja: kiszabadulni a 20. századból

– tudatja velünk a rejtélyes Rendező. A tanár és a diákok fokozatosan eszmélnek rá, hogy valami egészen különös történik velük. Ami elsőre szimpla szerepjátéknak tűnt, kezdi a hús-vér valóság jegyeit magára ölteni. A fiatalok átélik azokat az eseményeket, amelyek mindaddig távoli történeteknek tűntek a szemükben.

,,Ez csak játék”

– hangzik el a mondat a tanár és a diákok szájából, de ekkor már ők sem biztosak abban, hogy valóban csak az.

A flegma, a történelemórára fittyet hányó, a tanárt heccelő diákok azáltal, hogy megtapasztalják a múltat, egyre könnyebben képesek azonosulni a szerepeikkel. Rádöbbennek, milyen az, amikor az ember a biztonságát kockáztatva elesettekért vállal felelősséget. És a játék során nemcsak őket, hanem a hivatásának élő tanárt is érik meglepetések. Hiába gondolta, hogy neki diákjaival ellentétben a kisujjában van a történelem, ráébred, hogy elméleti tudása össze sem mérhető az egykori események megtapasztalásával. Ismeri az évszámokat, a történelmi korszakokat, fogalmakat, de csak most, azáltal érti meg igazán, mit jelenthetett azokban a vészterhes időkben élni, hogy egyik pillanatról a másikra Márianosztrán, a börtönrácsok mögött találja magát.

A színészek egytől egyig kimagaslóan alakítják a szerepeiket, a múlt és a jelen remekül működik együtt a színpadon. Ezt a színdarab írója, Szabó Borbála nagyszerű dialógusai alapozzák meg, amik annak ellenére, hogy a 20. század viszonyait tükrözik, hitelesen hangzanak a huszonéves színészek szájából.

Az előadás kilencven percben bemutatja, hogy hősnek senki sem születik.

Ám a leghétköznapibb ember: pedagógus vagy családanya is azzá válhat, ha az igazságot választja a gazság, a becsületet az erkölcstelenség, a bátorságot a gyávaság helyett.

A Magyar hősök című kötetről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága hivatalos honlapján olvashatunk részletesebben.

Fotók: Nemzeti Emlékezet Bizottsága