A felek technológiai fejlesztések támogatásával szeretnék elősegíteni a divat-és dizájnipari kis- és középvállalkozások (kkv) megújulását. Közös céljuk, hogy a szektor rendkívüli adottságainak figyelembevétele mellett megerősítsék az iparág stabilitását a megváltozott gazdasági helyzetben, és elősegítsék a szektor további fejlődését.

A világjárvány globálisan különösen hátrányosan érintette az iparági szereplőket. A szakma integratív, koordináló szervezete, a Magyar Divat & Design Ügynökség átfogó kutatással tette láthatóvá az iparági szereplők által megélt nehézségeket. A felmérés eredményei alapján egy javaslati csomag formájában közvetítette az ágazat szükségleteit a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. Ez a lépés számos szakpolitikai párbeszédet eredményezett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az MDDÜ között. Az együttműködés célja, hogy a szereplők megőrizzék a versenyképes hazai kapacitásaikat és megerősítsék a munkahelymegtartó és jövedelemtermelő képességüket.

A szektor fejlesztése nagy fontossággal bír a gazdaság teljes egészére nézve is, hiszen az világszerte komoly hozzáadott értéket képvisel a foglalkoztatottságban, valamint a GDP-mutatóban is. Az ágazat az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója: megközelítőleg 90-100 ezer embernek biztosít megélhetést országszerte.

A becslések szerint mintegy 12 ezerre tehető a divat és dizájn által érintett kkv-k száma. A divat- és dizájniparnak így régiós szinten is jelentős szerepe van a foglalkoztatásban: számos konvergenciarégiónak minősített térségben a textil- és ruhaipari gyárak járnak a munkahelyteremtés élén. Az iparág foglalkoztatottságban vállalt kiemelt pozícióját jól mutatja a teljes vállalati szektorhoz viszonyított nettó bevétele is: a KSH adatai szerint a divatipar alkalmazza a teljes állásban dolgozók 2,7 százalékát, a szektor kiemelkedően nagy szerepet vállal a lakosság foglalkoztatásában – olvasható a közleményben.

A foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepen túl jelentős potenciál rejlik a divat- és dizájnipari termékek forgalmazásában is. Az elmúlt hónapok hozta változások miatt világszerte strukturális átrendeződések kezdődtek meg az ágazatban, amely új exportlehetőségeket nyit a magyar divat- és dizájnipar – mutat rá a közlemény.

 „A szektorban dolgozók jövedelme nagy mértékben függ a külföldi megrendelőktől a hazai piac szűkössége miatt. A kérdőíves felmérésünk szerint közel 3000-re becsülhető az aktívan exportáló vállalkozások száma. Az ágazat teljes bevételének 81 százaléka származik exportból. A nemzetközi piacokon való eredményes működés azonban rendkívül erőforrásigényes: komoly technológiai fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy az iparági szereplők ebben a megváltozott gazdasági helyzetben is megtartsák versenyképességüket. Az Innovációs és Technológia Minisztérium szakembereivel hosszú ideje azon dolgozunk, hogy az iparági szereplők megkapjanak minden szükséges támogatást ehhez” – mondta Bata-Jakab Zsófia, az MDDÜ vezetője.

Fotó: BCEFW