Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese, aki egyben a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága (VÖMNB) titkárságvezetője is, annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy a tokaji világörökségi helyszínen az elmúlt időszakban több energetikai beruházás terve is felmerült. Mint mondta, a fennálló, a zárt borvidékre vonatkozó védelem megerősítése érdekében jelenleg folyamatban van a tokaji borvidék történeti tájjá nyilvánításának előkészítése, ami az év végéig lezárulhat.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a műemléki területek között sorolja fel a történeti tájat, mint lehetséges védettségi kategóriát. Kimondja, hogy történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot.
"Ezzel a lépéssel a terület törvényi védelem alá kerül, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pedig az eddigi véleményezési jogköréhez képest szakhatósági szerephez jut majd" - közölte a szakember. A szerencsi tervezett szalmatüzelésű erőmű kapcsán elmondta, hogy független szakértők dolgoznak az UNESCO Világörökség Központja kérésére készülő összetett világörökségi hatástanulmányon.
Az erőművel kapcsolatos engedélyezési eljárásban elvégzett korábbi vizsgálatok alapján nem bizonyítható egyértelműen, hogy a tervezett erőmű a kibocsátott anyagokkal, a közlekedési terheléssel és a látkép megváltoztatásával nem károsítja-e a világörökségi helyszín integritását, és nem jár-e negatív következményekkel a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése szempontjából. A most készülő komplex hatástanulmány feladata ezért az, hogy célzott módon mérje fel és elemezze a szerencsi ipari parkba tervezett szalmatüzelésű erőműnek a világörökségi helyszín értékeire gyakorolt várható hatását és illeszkedését a környezethez, a tájhoz - mutatott rá Fejérdy Tamás.
Mint elmondta, a vizsgálatok során elvégzik a helyszín megőrzési állapotának és a közlekedési terhelés alakulásának komplex elemzését, valamint a korábban kialakult, illetve a jövőben várható hatások esetleges összeadódásával kialakuló helyzetet. "A szerencsi erőmű engedélyeztetési eljárása során nem készült a mostanihoz hasonló, átfogó, világörökségi szempontú hatáselemzés, hiszen ez Magyarországon, de világszerte is egyelőre új műfaj" - közölte Fejérdy Tamás.
A szakember emlékeztetett arra, hogy az UNESCO párizsi Világörökség Központjához az év elején eljuttatott jelentésben Magyarország kötelezettséget vállalt arra nézve is, hogy elindítja, illetve felgyorsítja a világörökségre vonatkozó jogszabályalkotási munkát, valamint a további vizsgálatok eredményének függvényében megteszi a szükséges lépéseket az értékek megóvására.
"A világörökségi elismerést egy terület akár el is veszítheti - hívta fel a figyelmet Fejérdy Tamás. - Ha oda nem illő beruházást, fejlesztést nem sikerül leállítani, illetve az értékvédelem meghatározta adottságokhoz igazítani, a helyszín a veszélyeztetett világörökségek listájára kerül, és ha megadott határidőn belül nem tapasztalható előrelépés a megoldásban, tehát a világörökségi értékek maradandó és visszafordíthatatlan kárt szenvednek, az UNESCO Világörökség Bizottsága dönthet a világörökségi listáról való törlésről."
"Bécsben leállítottak egy már engedéllyel rendelkező magasházas-fejlesztési projektet, a törökországi Pamukkaléban egy kisebb szállodasort bontottak le a világörökségi cím megtartása érdekében" - sorolt pozitív példákat. "Tisztában vagyunk azzal, hogy a szerencsi önkormányzatnak milyen fontosak az új munkahelyek, különösen most, a cukorgyár bezárása után" - jegyezte meg, majd hangsúlyozta: "az örökségvédelem nem fejlesztésellenes, miként a világörökségi értékek megőrzésének alapjául szolgáló helyszínkezelési tervek sem kívánnak a fejlesztések gátjául szolgálni, de azt az örökségvédelem természetesen elvárja, hogy a fejlesztések a védett értékekkel összeegyeztethetők legyenek".
A munkanélküliségtől sújtott régióban más energetikai beruházások tervei is felmerültek: több cég is szivattyús vízierőművet szándékozott volna építeni az Aranyos-völgyben, s ez sem egyeztethető össze az értékvédelem szempontjaival. Legutóbb pedig a Sátoraljaújhely-Károlyfalvára tervezett, faaprítékot égető biomassza erőmű létesítésének engedélyezési eljárása keretében a KÖH nagyon határozottan állást foglalt a kezdeményezés ellen, hiszen az nem egyeztethető össze Magyarországnak a világörökséggel kapcsolatos nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeivel.
A határ szlovákiai oldalán található Tőketerebesre tervezett széntüzelésű erőművet is beleértve az említett beruházások egyelőre nem kaptak engedélyt, de a tervek nagy száma és a kezdeményezések visszatérő volta is jelzi a tokaji világörökségi helyszín veszélyeztetettségét. Fejérdy Tamás rámutatott: bízik abban, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetésével készülő, egységes világörökségi törvény megnyugtatóan biztosítja majd az összes magyarországi világörökségi helyszín megfelelő, hatékony, integrált szemléletű védelméhez szükséges eszközöket.
(Múlt-kor/MTI)
