A Margit-szigeti víztorony építője 1902-ben már metrót tervezett

Zielinski Szilárd édesapja Magyarországra települt lengyel nemesember volt, édesanyja magyar. Egyetemi tanulmányait a József Műegyetemen végezte el, – később, 1897-től itt lett egyetemi tanár – és ösztöndíjjal Németországban, Angliában és Franciaországban is folytatott tanulmányokat. A francia fővárosban az Eiffel-cégnél dolgozott. 1888-ban tért vissza Budapestre, ahol egy évvel később megnyitotta saját mérnöki irodáját – olvasható a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) megemlékezésében.

Zielinski a kitüntetéssel elnyert műszaki doktori címet a következő szavakkal köszönte meg: „Amíg Isten kegye erőt ad, teljes munkaképességemmel, újult erővel és e tűzpróbán edzett műszaki tudásommal fogok szeretett magyar hazám javán dolgozni.”

Számos vasbeton szerkezetű víztornyot, hidat, magasépítményt tervezett és épített: neki köszönhetjük a kőbányai, a szegedi és a Margit-szigeti víztornyokat, az örményesi Temes-hidat, a Ganz Vagon- és Gépgyár szerelőcsarnokát és egyéb gyár- és raktárépületeket. Tőle származnak a Lánchíd újjáépítésének tervei is. Zielinski Szilárd volt a Magyar Mérnöki Kamara első elnöke, ezt a pozíciót töltötte be többek közt a Magyar Mérnök és Építész Egyletben és a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületében. Nagy támogatója volt a sportéletnek is, a Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC) is az alapítóját és az elnökét tisztelte benne.

Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke szerdai megemlékezésében azt emelte ki, hogy Zielinski Szilárd nevét azok se nagyon ismerik, akik nap mint nap átsétálnak a városligeti hídon, zenét hallgatnak a Zeneakadémián vagy a Margit-szigeti víztorony árnyékában pihennek, pedig ezek az építmények mind Zielinski életművének részei. Az elnök azzal folytatta, hogy Zielinski munkásságának és az általa képviselt gondolatoknak a bemutatását is fontosnak tartja az előkészítés alatt álló Magyar Építészeti Központ és Múzeum, amely a Városligeti fasorban valósulhat meg.

„Reméljük, hogy ez az intézmény alkalmas lesz arra, hogy amint a lengyel ősöktől származó szakember Magyarország gazdasági, infrastrukturális, oktatási adottságainak javításáért dolgozott, úgy mi, az utókor Zielinski Szilárd nevének megismertetéséért és életművének megbecsültségéért tegyünk lépéseket” – zárta beszédét az MMA elnöke.

Zielinski Szilárd nemcsak számos emblematikus építményt adott Budapestnek, de oktatott is, valamint ő volt az első műszaki doktor hazánkban. Megalapította a Magyar Mérnöki Kamarát, amelynek első elnöke is volt, sőt, a diákok fizikai jólétére gondolva létrehozta az egyetemen az atlétikai és futballklubot is – sorolta köszöntőjében Móczár Gábor. A NÖRI főigazgatója arra is rámutatott, hogy a tervező  „olyan alakja volt a mérnöktársadalomnak, aki mindig azon munkálkodott, hogyan tud építményeiben, tanításában és az együttműködésekben újat és maradandót alkotni”.

Zielinski Szilárd mostani évfordulóra megújult, Fiumei úti sírkertben található síremlékét Wälder Gyula tervezte, a mérnök medalionban látható portréját a sírkert számos alkotását jegyző Bory Jenő készítette. A síremlék három másik oldalán Zielinski három műve, a fogarasi vasbeton ívhíd, a soroksári szabadkikötő és a Margit-szigeti víztorony látható.