A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása és az ennek során elért tudományos eredmények közlése. A múzeum legtöbb gyűjteményében a gyakorlatban ez a feldolgozatlan példányok meghatározását jelenti. Időről időre a szakértő munkatársak a tudomány számára még ismeretlen fajokat fedeznek fel és írnak le.
Mi az a taxonómia?
A taxonómia, más néven rendszertan az élőlények rendszerezésének, osztályozásának tudománya. Neve a taxon szóból származik, amely kifejezés tetszőleges rendszertani kategóriájú egységet jelent. Taxon tehát a faj, a nemzetség és a törzs is. A taxonómia területéhez tartozik a tudományra új taxonok leírása és a már ismert taxonok folyamatos, kritikai revíziója is. Világszerte döntően a múzeumok tudományos gyűjteményeiben művelt tudományág, hiszen reprezentatív, jól feldolgozott természetrajzi gyűjtemények nélkül ilyen irányú szakértelem megszerzése nem lehetséges. Művelői mára olyannyira megritkultak, hogy a közelmúltban a megmaradt szakértőket az Európai Bizottság, a CETAF, az IUCN és a Pensoft lajstromba vette, és létrehozták a „taxonómusok vörös listáját” – hasonlóan a vörös listás, kihalással veszélyeztetett fajokhoz. E „vörös listán” a múzeum több szakembere is szerepel.
A taxonómiai kutatómunka során a kutatók a múzeumi gyűjteményi példányok és a legkülönfélébb nyelveken és korokban született fajleírások áttanulmányozásával bizonyosodnak meg arról, hogy valóban egy mostanáig ismeretlen élőlény példányaival van dolguk, majd a nemzetközileg elfogadott előírásoknak megfelelő tudományos leírással és elnevezéssel egy szakfolyóiratban publikálják az új taxont.
Az új felfedezések
2023-ban összesen 121 új taxont – úgymint 102 tudományra új fajt, 13 alfajt, egy altribuszt, négy új nemzetséget és egy alnemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Az új fajok földrajzi eloszlása szépen tükrözi a múzeum biodiverzitás-kutató tevékenységének a Kárpát-medence kutatása melletti hagyományos, esetenként már évszázados múltú erősségeit: Ázsia középső, keleti és déli részei mellett Afrika és Ausztrália zoológiai kutatása is erősen magán viseli a Magyar Természettudományi Múzeum szakembereinek névjegyét. Az Újvilág taxonómiai kutatásában magától értetődően kisebb a szerepük, mint az Óvilágéban, ugyanakkor rendszeresen értékes eredményekkel erősítik az MTM tudományos súlyát az újvilági fauna és flóra megismerésében is.
A Magyar Természettudományi Múzeumban 2023-ban leírt 102 új faj közül 101 állat, egy pedig fosszilis növényfaj. Az új állatfajok többsége – ahogy a biodiverzitásé is – rovar. A múzeum rovarászai 95 tudományra új fajt jegyeztek: 70 lepkefajt és 12 lepkealfajt, 15 fürkészdarázsfajt, négy kéregpoloskafajt, három álkérészfajt, egy szitakötőfajt, egy lisztesfátyolkafajt és egy szivacsfátyolkafajt. A nem rovar gerincteleneket három új televényféregfaj képviseli.
A gerincteleneknél jóval ritkább az új gerinces állatok felfedezése, a múzeum kutatói évről évre mégis megörvendeztetik a világot néhány új gerincessel is: a múzeum munkatársai három tudományra új, dél-amerikai szárazföldibéka-fajt és egy új földikutyaalfajt írtak le.
A növényekkel kapcsolatos eredményeket egy új, fosszilis, jura időszaki növényfaj képviseli, amely a nyitvatermők csoportjába tartozik.
Miért kell a fajokat elnevezni?
Bárminemű, a fajhoz kapcsolódó tudás alapja ez a tevékenység, hiszen amíg valamit nem tudunk a nevén nevezni, más fajoktól megkülönböztetni, addig rá vonatkozó biológiai vagy alkalmazott módon hasznosuló ismeretekről sem beszélhetünk. Az evolúciós (a faj kialakulása) és a személyes történet (a faj felfedezése, leírása) találkozása teremti meg a lehetőséget, hogy az egész emberiség számára értékes tudás és akár valamilyen alkalmazott formában hasznosuló ismeret lehessen az eredmény.
