Szemmel láthatóan a fellépők is meglehetősen jól érezték magukat. Richard Bona elismerő, átszellemült arckifejezését látva, talán a legszebb pillanatai között őrzi majd emlékét, mikor a közönség felkérés nélkül továbbdúdolta az általa jazzbe hajlóan feldolgozott Kis kece lányom című népdalt.
A Mezzoforte és a Matt Bianco koncertjein a hallgatóság nem sokáig bírta ülve, a PTE ÁOK aulája igazi, '80-as évekre emlékeztető tánctérré alakult. A Jazz hétvége egyik legnagyobb sztárja, a "Hammond-orgona királynője", a több mint 70 éves Rhoda Scott fiatalokat zavarba hozó frissessége is hosszú, örömteli ovációtót kapott. Az afro-amerikai élő legenda a sztenderdek, a gospel és a spirituálék, valamint a blues világának varázsát idézte. A finom, füstös, elegáns vokális jazzt Harcsa Veronika vitte tovább. Hozzá hasonló tündéri jelenlétével, egy másik zenei műfajban Szalóki Ági remekelt. Szintén a népzenei vonalat erősítette Rost Andrea, aki a maga nemében különleges, interkulturális produkcióval érkezett: a nagy várakozásokkal övezett operaénekes művésznő ezúttal magyar, cigány és zsidó népdalokat adott elő, kiváló muzsikusok és Bognár Szilvia társaságában.
A Pécsi Bazilikának egyedi atmoszférája adott otthont több alkalommal a Pannon Filharmonikusok hangversenyeinek, illetve két énekegyüttesnek, a pécsi UniCum Laude és a brit The King's Singers formációnak. Utóbbi sem először lépett fel Pécsett.
A táncprodukciók közül a tegerentúli Bill T. Jones és Arnie Zane kortárs balett előadásának egészen halk, intim mivolta is szokatlan élménnyel szolgált. Egészen más, színesen pergő, vidám forgatagával lenyűgöző előadást nyújtott a magyar folklór egyik autentikus képviselője, a 55 éves Mecsek Táncegyüttes. A hat generációt felvonultató jubileumi est az óriási érdeklődésre való tekintettel másodszori ismétlésként kerül a közönség elé május 3-án.
Korábban: