A zenével, tánccal, kézművességgel, művészettel átszőtt színes forgatag megnyitóján adják át a Szegedi Papucsért díjat, melyet korábban Fetter Ferencné Bohus Mária népi iparművész hímző és Sallay Tibor népi iparművész papucskészítő, cipész érdemelt ki a páratlan lábbeli megőrzéséért, népszerűsítéséért végzett kiemelkedő tevékenységéért. Az ünnepi műsor során szegedi és környékbeli néptánccsoportok több mint száz fiatalja lép a színpadra.
A kiállítóteremben Nyilasy Sándor papucsai címmel nyílik tárlat, amely a szegedi származású festő képeit idézi meg Számfira Máté és Számfira-Nagy Zita Nyilasy Sándor nyomában projektjének Fakan Csaba által készített fotóival és a festőművész által is oly gyakran megfestett papucsokkal.
Az eseményen A szegedi papucs a hungarikummá válás útján címmel tart előadásokat az érdeklődőknek Attalai Zita iparművész és Vukov Anikó néprajzkutató, muzeológus.
Az érdeklődők ügyességüket is próbára tehetik a különféle foglalkozásokon. A szegedi Papucshímző Műhely tagjainak bemutatója mellett a kisebbek papucsfejre tudnak motívumot tervezni, színezni, a kicsit nagyobbak és felnőttek pedig hímezhetnek is. Csatlakozik a programhoz a régió másik híres népművészeti örökségét képviselő tápéi Gyékényből Szőtt Egyesület, így az érdeklődők megtudhatják, hogyan készült a gyékénypapucs, a vállalkozó kedvűek pedig maguk is kipróbálhatják a gyékényszövést.
A Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-dunántúli Regionális Társasága különleges játékkal készül a gyerekeknek, a szegedi papucshoz kapcsolódó mintaKINCStár egyszerre játék és alkotás a kicsiknek.
A papucsvásáron magyarországi és vajdasági papucsosmesterektől a helyszínen vásárolni is lehet, és rendelést is vesznek fel egyedi igényekre. A vásárt a papucshoz kötődő pipacsos népművészeti és kézműves termékek kínálata színesíti a szegedi FolkArt Népművészeti Bolt közreműködésével.
A programot este a Hatetudnád Tánctanoda műsora zárja.
A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása. 1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester – az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből –, Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula „készítményeit" az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be.
Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.
A szegedi papucsot nemcsak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá.
A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.
