ed4c5713-2886-4fcc-861f-9fd779ee4e6b.jpg

A papucsoké lesz a főszerep a hétvégén Szegeden

Papucsvásár, kiállítás, papucshímző-bemutató, néptáncelőadás, konferencia is várja az érdeklődőket a szegedi papucs napján, melyet június 14-én, szombaton rendeznek Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agórában.

A zenével, tánccal, kézművességgel, művészettel átszőtt színes forgatag megnyitóján adják át a Szegedi Papucsért díjat, melyet korábban Fetter Ferencné Bohus Mária népi iparművész hímző és Sallay Tibor népi iparművész papucskészítő, cipész érdemelt ki a páratlan lábbeli megőrzéséért, népszerűsítéséért végzett kiemelkedő tevékenységéért. Az ünnepi műsor során szegedi és környékbeli néptánccsoportok több mint száz fiatalja lép a színpadra.

A kiállítóteremben Nyilasy Sándor papucsai címmel nyílik tárlat, amely a szegedi származású festő képeit idézi meg Számfira Máté és Számfira-Nagy Zita Nyilasy Sándor nyomában projektjének Fakan Csaba által készített fotóival és a festőművész által is oly gyakran megfestett papucsokkal.

Az eseményen A szegedi papucs a hungarikummá válás útján címmel tart előadásokat az érdeklődőknek Attalai Zita iparművész és Vukov Anikó néprajzkutató, muzeológus.

Az érdeklődők ügyességüket is próbára tehetik a különféle foglalkozásokon. A szegedi Papucshímző Műhely tagjainak bemutatója mellett a kisebbek papucsfejre tudnak motívumot tervezni, színezni, a kicsit nagyobbak és felnőttek pedig hímezhetnek is. Csatlakozik a programhoz a régió másik híres népművészeti örökségét képviselő tápéi Gyékényből Szőtt Egyesület, így az érdeklődők megtudhatják, hogyan készült a gyékénypapucs, a vállalkozó kedvűek pedig maguk is kipróbálhatják a gyékényszövést.

A Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-dunántúli Regionális Társasága különleges játékkal készül a gyerekeknek, a szegedi papucshoz kapcsolódó mintaKINCStár egyszerre játék és alkotás a kicsiknek.

A papucsvásáron magyarországi és vajdasági papucsosmesterektől a helyszínen vásárolni is lehet, és rendelést is vesznek fel egyedi igényekre. A vásárt a papucshoz kötődő pipacsos népművészeti és kézműves termékek kínálata színesíti a szegedi FolkArt Népművészeti Bolt közreműködésével.

A programot este a Hatetudnád Tánctanoda műsora zárja.

A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása. 1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester – az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből –, Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula „készítményeit" az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be.

Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.

A szegedi papucsot nemcsak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá.

A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

Ez is érdekelheti

Üveges Krisztina: A szimbolikus gondolkodás régebbi, mint a beszélt nyelvünk

A Hagyományok Háza Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállításának társkurátorával, Üveges Krisztinával beszélgettünk.

Radis Afrodité: A népzene akkor él igazán, ha együtt csináljuk

Radis Afrodité görög–magyar származású énekes egyszerre mozog otthonosan mindkét kultúra népzenéjében. A Pontos zenekar énekeseként friss hangzással nyúl a görög dallamokhoz, népi énekesként pedig azon dolgozik, hogy a hagyomány ne polcon tartott műfaj legyen, hanem közös tapasztalat.

A Rábaköz mesevilága is megjelenik a győri kékfestő műhely textiljein

Bár a kékfestés ősi mesterség, mégis folyamatosan megújul. Tóth Ildikó kékfestő népi iparművésszel beszélgettünk, akinek családja 120 éve foglalkozik kékfestéssel.

Agárdy Gábor nemcsak sokarcú karakterszínész volt, de ikonfestőként és ötvösként is jeleskedett

Húsz éve, 2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, aki egyformán otthonosan mozgott minden műfajban, a prózától a zenés darabokig, a drámától a komédiáig és a kabaréig.