Székelyföldi múzeumokban digitalizál a Néprajzi Múzeum

„Tisztában vagyunk-e a határon túli muzeális intézményekben őrzött kulturális javakkal? Ha nem, meghatározható-e a vonatkozó tárgyegyüttesek nemzeti örökségben elfoglalt helye és szerepe?” – tették fel a kérdést a Néprajzi Múzeum munkatársai, amikor a nemzeti összetartozás éve jegyében, a „néprajzi muzeológia területén keletkezett digitális tartalmak fejlesztése és koordinálása” elnevezésű országos kompetenciafeladatuk, valamint kultúrstratégiai szerepkörük kapcsán egy olyan mintaprojektet dolgoztak ki, amelynek célja a teljes magyar nyelvterület néprajzi tartalmú kulturális örökségének számbavétele, bemutatása.

A székelyföldi
múzeumok jelenleg nem rendelkeznek olyan integrált és komplex nyilvántartó
rendszerekkel, amelyek alkalmasak a metaadatok és a digitalizált tartalmak
tárolására, magyar nyelvű, online megjelenítésére. Ezáltal jelentősen leszűkül
az általuk őrzött kulturális javak megismerhetősége és kutathatósága.

A Néprajzi Múzeumban
ugyanakkor több évtizede zajlik az a tudatos munka, amelynek eredményeként
országosan az egyik legnagyobb és legteljesebb integrált múzeumszakmai digitális
adatbázissal rendelkezik az intézmény. A múzeumban rendelkezésre álló szakmai
tudás mellé sikerült megteremteni azokat a technikai feltételeket, amelyek
lehetőséget biztosítanak a kompetenciafeladat akár határon túli
kiterjesztéséhez is.

A mintaprojekthez öt székelyföldi múzeum csatlakozott: a Csíki Székely Múzeum – Csíkszereda, a Haáz Rezső Múzeum – Székelyudvarhely, a Székely Nemzeti Múzeum – Sepsiszentgyörgy, a Tarisznyás Márton Múzeum – Gyergyószentmiklós, a Maros Megyei Múzeum – Marosvásárhely. Ahhoz, hogy az együttműködésben szereplő intézmények mielőbb rendelkezzenek korszerű, digitalizált állományokat is tartalmazó, publikálási lehetőséggel bíró nyilvántartással, a Néprajzi Múzeum szakemberei komplex, öt pilléren nyugvó feladatrendszert dolgoztak ki. A kezdeti felmérést adatbázisépítés, digitalizálás, majd archiválás követi, de az utógondozásra is figyelmet fordítanak.

A Néprajzi Múzeum a
mintaprojekt keretrendszerében saját eszközparkját felhasználva, mobilstúdiót
épít a helyszíneken, helyben oldva meg ezzel a digitalizálás folyamatát. A
felszerelés mellett szakmai oktatással, gyakorlati workshopokon készítik fel a
digitalizálás munkálataira az erdélyi kollégákat. A felépített ideiglenes
digitalizáló állomás először Sepsiszentgyörgyön, majd Csíkszeredán teljesített
szolgálatot. Idén októberben Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen
párhuzamosan zajlik majd a munka Odler Zsolt projektvezető, Garai Edit és
Sarnyai Krisztina fotósok segítségével: a Néprajzi Múzeum célja, hogy közös
erőfeszítés eredményeként 500 műtárgyat töltsenek fel digitalizálás után az
adatbázisba a szükséges metaadatokkal.

A magyar
nyelvterületen őrzött néprajzi gyűjtemények közös adatbázisban történő
elérhetősége a nemzeti kulturális örökség megőrzésének kiemelt jelentőségű
eredménye lehet.

Nyitókép: Gyermekek, Gönyey Sándor felvétele, Pusztafalu, 1939, F 82955/Néprajzi Múzeum