?Az Államalapítási ünnepünkhöz kapcsolódó eseménysorozat teljes egészében megújult 2013-ban, a Szent István Emlékévben. Augusztus 20-hoz kapcsolódóan immár húsz éve, hogy megrendezzük a Nemzetközi Néptáncfesztivált, ám két évvel ezelőtt egy színes, interaktív történelmi fesztivállal, a Koronázási Ünnepi Játékokkal bővítettük ezen időszak programjait.? ? mondta Brájer Éva. Székesfehérvár alpolgármestere. Mint kiemelte: ?A minden korosztály számára látványos Koronázási szertartásjáték, valamint a Musica Sacra komolyzenei hangverseny – ahol a Puccini-est keretében az Alba Regia Szimfonikus Zenekart, a szólistákat, a fehérvári és a Fejér megyei kórusokból álló összkart Carlo Ponti vezényli – valamint a Székesfehérvári Királyi Napok interaktív kísérőprogramjai Székesfehérvár történelmi múltjához méltó színvonalúak. Úgy vélem, a szertartásjáték történelmi tartalmában, látványában is olyan előadás, amiért érdemes eljönni Székesfehérvárra, és az ünnep részesévé válni.?

A Koronázási Ünnepi Játékok keretében ismét felvonulnak majd az óriásbábok, amelyek királyainkat és királynéinket ábrázolják. Lesz Fény utca és újra felépül egy középkori város is a Belváros közepén. A Koronázási szertartásjáték keretében idén Könyves Kálmán élete és udvara elevenedik meg a Nemzeti Emlékhelyen.

szekesf2

A koronázásban évről-évre a király személye az érdekes, mondta Szikora János rendező. ?Ahogy haladunk előre a történelemben, és egyre többet tudunk a koronázandó király személyéről, úgy válik maga a koronázási szertartás, mint egy keret, egyre érdekesebb és érdekesebb személyiségek kibontásának lehetőségévé. Könyves Kálmánnal idén megpróbálunk rálépni egy olyan útra, ami sokkal dramatikusabb, színházszerűbb ? lévén, hogy az ő élete is, részben magánéletének rejtettsége okán, kevésbé ismert. Könyves Kálmán az a király, aki ellenezte a boszorkányégetést, nagyjából ennyit tudunk róla. Noha egyike volt a legnagyobb királyainknak, méltó utóda volt Szent Istvánnak és Lászlónak, és miközben a legnagyobbak útjára lépett, magánélete szörnyű és tragikus volt. Ez a kettősség, az ország stabilitásának megteremtésének heroikus felvállalása és munkája, másfelől pedig a magánéleti problémákkal való belső küzdelem valóságos aranybánya egy színházi rendező számára.?

Szikora János rendező azt ígéri, hogy az idei szertartásjáték közönsége egy nagy felfedezés élményével, érzésével, és új, eddig nem hallott tények tapasztalatával gazdagodik majd az előadás végére. A rendezői cél egyfelől az, hogy az emberek fejében felelevenítsék magát a koronázást, ezt a különleges szakrális aktust. Másfelől pedig azoknak a királyoknak a fókuszba állítása, akik sokkal többet tettek, sokkal jelentősebbek és érdekesebbek annál, mint amit a történelemkönyvekben olvashatunk róluk. ?Könyves Kálmán az első olyan király, akit egészen biztosan Székesfehérváron koronáztak meg, és itt is temették el. Amikor az ember, akár rendezőként, akár résztvevőként fölmegy arra a színpadra, ami ott van körülbelül másfél méterre a romok fölött, és a nagy ősökre gondol, akik itt jártak, itt temetkeztek, és ahol több száz évvel ezelőtt ugyanazok a szertartási szavak hangoztak el, csak éppen latinul ? tudatára ébred annak, hogy igenis vannak a helyeknek is szakrális jellemzői. A genius loci ? ?a szelleme? meghatározó. Ezeket a szertartásjátékokat sehol a világon nem lehetne megcsinálni, csak itt.? ? fejezte ki gondolatait Szikora János.

szekesf4

A szereplőgárdának két visszatérő személye Blaskó Péter és Mihályi Győző. Mihályi Győző eddig mint narrátor szerepelt, az aktusok szimbolikáját, értelmét világította meg a nézők számára. Ezt a magyarázatot azonban a közönség már nem igényli, ezért idén új funkciójában ő alakítja majd a koronázási érseket. Blaskó Péter a tavalyihoz hasonlóan idén is krónikás lesz, kibővült karakterének lényege, hogy a nézőkhöz közel hozza a történteket. ?A főszereplők kiválasztása mindig nagy kérdés. Könyves Kálmán a Képes Krónika alapján olyan figura, mint egy Grimm-meséből vett szörnyeteg: púpos volt, szőrős volt, selypegett? Bár ezeknek a jellemzőknek egy része biztosan nem pontos, azt tudjuk, hogy Kálmán nem volt egy dalia. Nem volt olyan, mint László, vagy mint a saját testvéröccse, Álmos, akit mindenki a nagy elődök méltó utódjának tekintett, lévén jóképű, daliás, harcokban edzett figura. Ő egy teljesen más típusú hős ? így esett a választásom Egyed Attilára, színházunk kiváló művészére. Rá nem a külső tulajdonságai miatt figyelnek fel, hanem akkor, amikor megszólal. Akkor viszont olyan erő sugárzik belőle, ami mindenképpen figyelemre sarkall. Én ilyennek képzelem Kálmánt is: az erőnek s a szellemnek olyan együttese nyilatkozott meg benne, ami nagyon alkalmas volt arra, hogy tekintélyt parancsoljon magának.

szekesf3A fizikai erő daliás képviselője Álmos volt, akit Száraz Dénes alakít. A fehérvári közönségnek nem kell őt bemutatni, több évig volt a Vörösmarty Színház színésze. Fantasztikus fizikum és lelki tisztaság ötvöződik benne, örülök az ő személyének is.? ? fejtette ki a rendező választásának okait. Kálmán két házastársának alakítói Törőcsik Franciska, aki a nagy szerelmet képviselő szicíliai királylányt, és Kerkay Rita, aki a második feleséget játssza, akivel házassága szerencsétlen kimenetelű volt. Ő a fiatal, kikapós, férjét megcsaló nő, akinek valószínűleg házasságon kívül született gyermeke miatt nagyon sok viszályt okozott, Kálmán magánéletének ez volt az egyik legnagyobb keserűsége, tragédiája? ? fejtette ki Szikora János.

A Koronázási szertartásjáték augusztus 15-én és 16-án 21.00 órakor, míg a Musica Sacra komolyzenei hangverseny augusztus 18-án 21.00 órakor kezdődik.

Jegyeket a Vörösmarty Színház jegyirodájában, a Városház téri jegyértékesítési pavilonban, valamint a Fehérvári Ajándékboltban (Hiemer-ház) és a www.koronazas.hu internetes oldalon vásárolhatnak az érdeklődők.