Cseh Dávid történetében egy magyar fiú a távoli Japánba költözik, ahova régi álma volt eljutni. Kinti tartózkodása azonban nem felhőtlen, mivel nehezen találja a helyét ebben a nagyon is idegen kultúrában. Aztán 2017 őszén lecsap egy tájfun a japán fővárosra. A fiú élete pedig ezen az eső áztatta, szeles és álomszerű éjszakán döntően megváltozik.

„Egy magyar fiú, Bence szemszögéből ismerhetjük meg Tokiót és a történetet. A japánok már hozzászoktak a rendszerességgel lecsapó tájfunhoz, Bence viszont nem. Azt érzi, hogy a Lan tájfun nemcsak a várost, de a lelkét is teljesen felforgatja, hiszen olyan emberekkel találkozik ezen a félelmetes estén, akik döntően alakítanak személyiségén, lelkivilágán. Egyre jobban kezdi elfogadni és megismerni önmagát. Bár a történetet egyetlen szereplő meséli el, a darab különlegessége az, hogy mégis két szereplője van” – emeli ki Dino Benjamin, a Szélvész után is szép vagy rendezője.  

A másik szereplő, akit Kovács Olivér alakít, végig néma a darabban, játékával a Bencét alakító Szántó Balázs előadását segíti. A néma szereplő alakját a japán kókenek, a nyílt színi színpadi segédek ihlették, ám ebben a darabban jelenlétének sokkal több jelentése van. „Ez az előadás a monodráma szabályait feszegeti és gondolja újra. Anélkül, hogy sokat eláruljak: nemcsak két szerep van a darabban, hanem sokkal több. Egyetlen történet több karakterét játsszuk el Olivérrel. Nekem jutottak a szöveges szerepek, de a szöveg nélküli szerepeivel válik csak teljessé a kép. Az ő jelenléte elengedhetetlen az egészet tekintve. Számomra nagyon inspiráló, hogy kellő alapossággal vizsgálhassam a kérdést: milyen az, amikor látszólag vagyunk csak egyedül?” – emeli ki Szántó Balázs.

A különleges látványvilágú Szélvész után is szép vagy a japán rakugo színházi műfajon alapszik. Azonban az alkotók csupán egy hosszabb jelenet erejéig mutatják meg a hivatalos formát, az előadás nagy részében csak a műfaj elemei jelennek meg, a magyar nézők számára is teljesen befogadható formában. A helyszínt, az életérzést, a lelkületet, a történetet is egy magyar fiatalember szemszögéből ismerhetjük meg, aki intenzíven éli meg a dolgokat – akár egy Japán rakugo színész.

Lehet-e társas magányban élni? Hogyan lehet együtt élni a minket ért veszteségekkel? Miért harcolunk a múltban hozott döntéseinkkel a jelenben? Hogyan tudunk nyitni a külvilágra, egymás felé? Mi az egyén feladata ebben? A Szélvész után is szép vagy című előadás többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az ősbemutató január 21-én lesz a Vígszínház Házi Színpadán, majd január 29-én, február 16-án, 23-án, március 10-én és 30-án is látható ez a különleges színházi formákat bemutató, távoli tájakra repítő előadás.

Fotók: Vígszínház/Juhász Éva