?A tíz esztendős múltra visszatekintő, mostanra már Európa legjelentősebb fesztiváljai között számon tartott Ars Sacra csöndesen képviseli a magas szintű kulturális örökséget, hivalkodás nélkül sorakoztatja fel legnívósabb értékeinket? ? emelte ki ünnepi beszédében dr. Hoppál Péter, aki arról is szólt: az Ars Sacra Magyarország mára egyik legértékesebb, legfontosabb kulturális rendezvénye, mely évről évre azt a célt tűzi ki maga elé, hogy megpróbálja közelebb vinni egymáshoz a különböző művészeti ágakat és megmutassa a bennük rejlő szakralitást. Emellett az európai emberek számára legmélyebb hagyományhoz, a zsidó-keresztény kultúrához tér vissza. Ez a fesztivál fontos küldetéstudattal bír örökségünk megőrzése, megmutatása, megújítása tekintetében ? hangsúlyozta dr. Hoppál Péter, majd Szent Benedek szavait idézte: ?Tartsd meg a rendet, és az megtart téged!?. A mai világban hitünk és kultúránk megtartása kiemelt feladat és küldetés, hiszen mindennapjaink történései a vallási intolerancia előretörésével fenyegetnek minket.

 

Fel kell tennünk a kérdést: ki az erősebb? Az, aki vallását egy saját maga által választott új hazában mindenáron meg akarja tartani, számára területet kíván foglalni és akár a félelemkeltéstől vagy a barbár módszerektől sem riad vissza, vagy az, aki félve a megbélyegzéstől, kultúrájával együtt feladja hitét is? Ha a zsidó-keresztény kultúra alapjait képező szentírást kérdezzük, ma is friss, rendkívül aktuális válaszokat és segítséget kapunk mindennapjaink megéléséhez. ?A kereszténységnek azonban meg kell felelnie a mai kor kihívásainak is? ? mutatott rá dr. Hoppál Péter, utalva arra: a kereszténység tanai kulcsfontosságú értéket képviselnek, olyat, melyre szükségünk van ahhoz, hogy megvédhessük kultúránkat. ?A legfőbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökeret és szárnyakat? ? mondta Goethe, akinek szavaihoz kapcsolódva dr. Hoppál Péter felszólított minket: a jövő szabadságához meg kell őriznünk kultúránk legmélyebb értékeit, hiszen ez az, amelyhez mindig, bármilyen nehéz idők is járnak, vissza tudunk nyúlni. Mindezek miatt is fontos a Nyitott Templomok Napjával kiegészült Ars Sacra Fesztivál kulturális, társadalmi küldetése, amely nem kevesebbre vállalkozik, minthogy a legmagasabb szintű művészet, a szeretet művészete segítségével és erejével vezessen vissza minket gyökereinkhez, a zsidó-keresztény kultúra hagyományaihoz.

 

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója sajnos nem tudott részt venni az ünnepélyes megnyitón, beszéde azonban elhangzott, ennek köszönhetően pedig megtudhattuk, milyen büszke az intézmény és az Ars Sacra Fesztivál együttműködésére. Mint kiemelte: a fesztivál szervezői 2008-ban keresték meg a Magyar Nemzeti Múzeumot azzal a kéréssel, hogy otthont adjon a rendezvénynek, ez a kéznyújtás azonban sok-sok évnyi együttműködést eredményezett, és azt, hogy az Európa legrangosabb fesztiváljai között helyet foglaló eseménysorozat mára már ki is nőtte a múzeum kereteit. Az intézmény több kiállítása ? Ige-Idők, Kereszt-tűzben, Huszadik századi protestáns életutak ? is kapcsolódik a szeptember 16. és 24. között zajló Ars Sacra Fesztivál tematikájához, vagyis a művészetekben fellelhető szakralitáshoz, az esemény ideje alatt zajló tárlatvezetések által pedig nem mindennapi élményeket szerezhetünk arról, mi mindenre képes a hit, a remény és a szeretet.

 

Az Ars Sacra Fesztivált a hagyományokhoz híven idén is Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom?budapesti érsek nyitotta meg, aki így szólt a közönséghez: ?alkalom ez a hét arra, hogy elgondolkodjunk azon, mit jelent számunkra a szent és mit a művészet. A szentről az előző években is többször szóltunk, ahhoz azonban, hogy ez a rendezvénysorozat konkrét értékek mentén, világos mederben fejlődjön tovább a jövőben is, fontos reflektálnunk a művészet fogalmára is. Itt pedig már a kezdet kezdetén erőteljes és feltűnő tényekbe ütközünk. Az ókorban, de még a középkor folyamán is nehézséget okozott az emberek számára, hogy megkülönböztessék a művészetet és a mesterségeket.? Erdő Péter beszédében a művészet jelentésének korszakonkénti változásáról beszélt, valamint arról, mi is a művészet szerepe, jelentősége az emberek életében.

 

?A mai esztétikai irányzatok jó része egyetért abban, hogy a művészet olyan emberi tevékenység, amely szimbólumokat alkot. A művész pedig, élve szabadságával, kreatív és interpretáló módon variálja a szimbólumok közti kapcsolatokat. Ebben az interpretáló, azaz értelmező tevékenységben van a mai művészet fogalmának kapcsolata a szent valóságával? ? mondta el Erdő Péter, majd rámutatott: ?az ember és a világ létének, nagy tényeinek értelmezése abban áll, hogy feltárjuk a közöttük lévő viszonyokat?. Hozzátette: életünk belső valóságai viszont csak akkor találják meg helyüket, ha az egész világmindenségnek az Alkotóhoz fűződő kapcsolata is megjelenik bennük. ?A harmóniának, az alapvető összefüggéseknek, az értelmességnek a keresése ösztönzi tehát az igazi művészetet, innen a művész nyugtalansága, hiszen ahogyan Szent Ágoston Istenhez fordulva mondja: ?Nyugtalan a mi szívünk, amíg benned meg nem nyugszik?. Adja Isten, hogy a Szakrális Művészetek Hete az idén is új lendületet adjon kereső lelkünknek és közelebb vezessen ahhoz a harmóniához, amely a boldogságot jelenti? ? zárta beszédét Erdő Péter, mellyel útjára indította az Ars Sacra Fesztivál elnevezésű, szent értékeket képviselő rendezvénysorozatot, mely több mint hatszáz ingyenes művészeti és kulturális programmal várja az érdeklődőket szerte az országban és a határon túl is.

 

Az ünnepélyes megnyitón közreműködött az Anima Musicae Kamarazenekar, Rohmann Ditta gordonkaművész, Molnár Krisztina Rita költő és George Saju kalkuttai táncoló jezsuita szerzetes, előadásaik által pedig képet kaphattunk a fesztivál színes kínálatáról, valamint megérezhettük, milyen is, mikor eltölti az embert a hit, a remény és a szeretet.

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond