A kalandozó magyarok Bulcsú horka vezetésével 954. április 6-án ostromolták meg Cambrai-t, de a háromnapos roham a magyarok számára kudarccal végződött. Szent Erzsébet jelentős arany és ezüst adományt küldött a városnak, segítve a korábbi háborús és természeti károktól megviselt katedrális szentélyének megépítését. A katedrális levéltára szerint de Fontaine cambrai-i püspök, aki Szent Erzsébet halálakor a frankfurti udvarban tartózkodott, magához vette és eljuttatta a hercegnő szívét - végrendeletének megfelelően - Cambrai-ba. Az ereklyét a székesegyház főoltárába helyezték, s ott őrizték a magyar királylány 1235. november 19-i szentté avatásig, és még ma is őriznek belőle egy maradványt. A kereszthajóban egy ablakfestmény látható a szent ábrázolásával.
Nikicser László párizsi magyar nagykövet, François Garnier, Cambrai érseke és a helyi önkormányzat, valamint európai parlamenti képviselők megkoszorúzták az emlékhelyet, valamint megnyitották a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület szervezésében összeállított a Magyarország virága - Árpádházi Szent Erzsébet emlékezete Európában című háromszáz tablóból álló kiállítást, amely Szent Erzsébet életútját mutatja be a németországi, felvidéki, franciaországi és természetesen magyarországi állomásokkal. A gyűjteményt dr. Messik Miklós, a MEVE elnöke mutatta be.
Az 1956-os forradalmat követően Cambrai 410 magyar menekültet fogadott be, akik Ausztriából érkezettek Franciaországba, s másfél hónapon belül valamennyiüknek sikerült munkát találniuk és beilleszkedniük a városkában. Az ő emléktáblájukat is megkoszorúzta a magyar nagykövet.
A Jubileumi Szent Erzsébet év keretében a 35 ezer lakosú francia városban jövő héten konferenciát is szerveznek a magyar hercegnő emlékére. Novemberben, halálának évfordulóján a tervek szerint a párizsi Notre Dame-ban emlékeznek meg róla.
