A történet groteszk példázat a diktatúrák működéséről, elnyomókról és elnyomottakról, érdekekről és fondorlatokról. A sárkány című darab főhőse Lancelot lovag (Parti Nagy Lajos átiratában Láncz L. Ottó), akinek története nagyon hasonló Szent Györgyéhez, de más kontextusban íródott. A sárkány itt is rátelepszik a városra, s csak akkor hagyja békén annak lakóit, ha minden évben odakísérnek a palotája elé egy fehér ruhás szüzet „kifürösztve, felcicomázva, orvosi papírral, két váltás fátyollal”. Lassan négyszáz éve uralkodik a városon első és utolsó Drakon Őfőförtelmessége, amikor megjelenik a hős lovag, aki szembeszállna vele, de úgy tűnik, a város lakói nem gyűlölik elnyomójukat, nem akarnak szabadulni tőle, megszokták sorsukat.     

Vladimir Anton rendező elmondta, hogy a néző és a színész találkozására ma rendkívül nagy szüksége van társadalomnak, és meg kell próbálni minél mélyebb értelmet adni ennek a találkozásnak. A jó és a rossz egyre homályosabb fogalmak – mondta a rendező –, ezért jó lenne tudni, hogy kik is valójában a mai Sárkányaink, akik körülöttünk vagy éppen bennünk léteznek. „Az általam elképzelt előadás nem ad határozott választ erre a kérdésre, de bízom benne, arra készteti majd a nézőt, hogy komolyan vegye ezt a problémát, és magába nézzen” – mondta a rendező, akit a színház közleménye idézett.     

Jevgenyij Lvovics Svarc (1896–1958) orosz író több mint húsz színdarab és bábjáték szerzője, nyolc játékfilm forgatókönyvírója. Az 1920-as évek végén kezdett el filozofikus, meseszerű színműveket írni, amelyekben valóság és fikció keveredik egymással. Több művének alapanyagául is mesét választott, de ezek gondolatisága a felnőttekhez szól.     

A Tamási Áron Színház előadásának elkészítésében Márton Erika díszlettervező, Dálnoky Réka dramaturg, Bocsárdi Magor zeneszerző, Vass Zsuzsanna koreográfus voltak a rendező közvetlen munkatársai. A bemutató előadás szombaton este 7 órától lesz a színház nagytermében.

Nyitókép: A sárkány olvasópróbája. Forrás: sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház