Szent István ezer arca – államalapítónk szobrai határon innen és túl

Képző

Hogyan ábrázolta Szent Istvánt Stróbl Alajos 1906-ban, és hogyan Kő Pál csaknem száz évvel később? Válogatásunkban mutatunk ikonikus és kevésbé ismert alkotásokat is Budapesttől Esztergomon át a Gyilkos-tóig.

 
Stróbl Alajos Szent István király-szobra (1906) a Szentháromság téren, Budapesten

64de216c3ae674bbeabfa765.jpg
Fotó: MTVA Bizományosi / Nagy Zoltán

A szobor felállításának gondolatát 1863-ban gróf Pállfy Móric királyi helytartó vetette fel, gyűjtést is indítottak, de a mozgalom megszakadt. Az állam 1896-ban Wekerle Sándor miniszterelnököt bízta meg a szobor állami költségen történő felállításával. A mű elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérték fel, aki 1898-ban kezdett munkához, és 1903-ban fejezte be.

A gazdagon díszített lovon ülő uralkodó bronzalakját a koronázási palást fedi, kezében a kettős kereszt, fején korona, fölötte aranyozott glória.


64dde28176a18aa7d690262e.jpg
Fotó: Shutterstock / Dave Z

Stróbl készítette a szobor talapzatának domborműveit is, amelyek István uralkodásának kimagasló mozzanatait ábrázolják: koronázását, a törvényhozást (képünkön), a templomépítést és Bécs hódolatát. A román stílusú, oszlopokkal és oroszlánokkal díszített, mészkőből készült szobortalapzat Schulek Frigyes tervei szerint készült.

Senyei Károly Szent István-szobra (1911) a Hősök terén

64dde463a8b9e036f06ec418.jpg
A Millenniumi emlékmű Szent István-szobra, Senyei Károly alkotása (1911). Fotó: Shutterstock

Senyei Károlynak három István király-szobra van Budapesten. A legelső a Szent István Társulat egykori székházának a homlokzati bélletes fülkéjében áll 1898 óta. (Ma az épületben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem működik.) Az államalapító itt idősebb férfiként, egész alakban jelenik meg, fején a Szent Koronával.

A Szent István Bazilika főkapuja feletti tondóban elhelyezkedő arc ehhez hasonló, ez nem sokkal később, 1902-ben készült.

Az uralkodó harmadik, Senyei Károly mintázta szobra a Hősök terén áll, a szoborgaléria nyitó alkotása. 1911-ben került a helyére. Az uralkodó itt fiatalabb, és mozdulata is dinamikusabb. Jobbjában ugyanúgy a kettős keresztet emeli magasba, azonban a baljában kardot tart.

Strobl Alajos Szent István király-szobra (1905) a Szent István Bazilika szentélyében

64db73d46bf18b9ff702c66c.jpg
Strobl Alajos Szent István király-szobra (1905) a Szent István Bazilika szentélyében. Fotó: Shutterstock / Serhii Khomiak

A Szent István Bazilika főoltárának főalakja a várbeli lovas szoborhoz hasonlóan Stróbl Alajos munkája. Az 1905-ben készült márványszobor egyszerű, ünnepélyes, bal kezében országalmát, a jobban pedig kettős keresztet tart. Hosszú haja és fiatalos arca egészen krisztusi.

Kő Pál Szent István-szobra (2001) a Gellért-hegyen

64de1d1bec9c79fb03509362.jpg
Szent István király szobra a Gellért-hegyi sziklakápolna előtt. Fotó: Shutterstock / Diego Grandi

64dddc996912e9d6cd7114f9.jpg
Szent István király szobra (2001). Fotó: Shutterstock

A Gellért-hegyi sziklakápolna előtt álló szobor Szent Istvánt a lova mellett állva ábrázolja, összekulcsolt kezében egy román kori templom modelljét tartja. A szobrász Istvánt fiatal, jámbor férfiként ábrázolja. Esendőségét felerősíti a lovagi lábbeli, amelynek hosszú orra lelóg a talapzatról, némi iróniát csempészve ezzel a műbe.

Melocco Miklós: Szent István megkoronázása (2011), Esztergom

64db76c482d62870fbe3bfa3.jpg
Melocco Miklós Szent István megkoronázása című szobra (2001) az esztergomi vár északi körbástyáján. Fotó: Shutterstock / Peter Vrabel

64db77ebfa28544dab8d8ba6.jpg
Fotó: Shutterstock / Peter Vrabel

A közel 12 méteres alkotás Istvánt kétszeres életnagyságban ábrázolja. A király háttal áll a Dunának, szemből koronát helyez fejére a koronázó püspök. Az alkotást keretbe foglalja a boltívként megjelenő, valójában  a koronát szimbolizáló ív, tetején a félredőlt kereszttel.

Ispánki József Szent István király- és Gizella királyné-szobra (1938) Veszprémben

64db7adfd4e9548c2186a68d.jpg
Szent István király és Gizella királyné szobra a veszprémi várban, Ispánki József alkotása (1938). Fotó: MTI / Vasvári Tamás

Gizellának és Szent Istvánnak nagy hagyománya van Veszprémben. Gizella királyné itt alapította az első püspökséget. Az ő tiszteletükre emeltek szobrot 1938-ban. A vár főutcájának végén kialakított kilátóteraszról a sziklás Benedek-hegyet, a vár alatti kanyargós utcákat, régi és új házakat, a Sédet és a viadukt ívét látjuk.


64db7d6482d62870fbe3bfe3.jpg
Fotó: Shutterstock
Szanyi Borbála Szent István király-szobra (2020) a debreceni Dósa nádor téren

64db7ef7d4e9548c2186a6a3.jpg
Szent István király szobra a debreceni Dósa nádor téren, Szanyi Borbála szobrászművész alkotása (2020). Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

A fekete gránittalapzaton álló szobor az uralkodó méltóságát, szentségét fejezi ki. Nem a harcost ábrázolja, hanem a magyar államot stabil alapokra helyező uralkodót. A lefelé tartott kard az erő és a védelem szimbóluma.

Szabolcs Péter alkotása (2000) Százhalombattán

64db800409804eb5e0576298.jpg
Fotó: MTVA Bizományosi / Jászai Csaba

Szabolcs Péter Munkácsy-díjas képzőművész Szent Istvánt ábrázoló szobrát 2000-ben állították fel Százhalombattán, a Szent István téren. A király kitárt karjai mintha védeni akarnák a város lakóit.

Horváth Lajos alkotása (2014) a Gyilkos-tó partján

64db82006bf18b9ff702c6bf.jpg
Szent István király egészalakos faszobra a Gyergyószentmiklóshoz tartozó Gyilkos-tó partján, Horváth Lajos alkotása (2014). Fotó: Shutterstock / Benedek Alpár

Az életnagyságú tölgyfa szobor, Horváth Lajos alkotása a székesfehérváriak ajándéka, amelyhez számos székesfehérvári civil és önkormányzati szerv is hozzájárult. A 2014-ben felavatott alkotás tulajdonképpen hálaajándék Gyergyószentmiklós közösségének, hogy az 1944-ben itt hősi halált halt székesfehérvári katonák sírhantjait 70 éve gondozzák.

Nyitókép: Shutterstock / Benjamin Clapp