Hogyan ábrázolta Szent Istvánt Stróbl Alajos 1906-ban, és hogyan Kő Pál csaknem száz évvel később? Válogatásunkban mutatunk ikonikus és kevésbé ismert alkotásokat is Budapesttől Esztergomon át a Gyilkos-tóig.
Stróbl Alajos Szent István király-szobra (1906) a Szentháromság téren, Budapesten
A szobor felállításának gondolatát 1863-ban gróf Pállfy Móric királyi helytartó vetette fel, gyűjtést is indítottak, de a mozgalom megszakadt. Az állam 1896-ban Wekerle Sándor miniszterelnököt bízta meg a szobor állami költségen történő felállításával. A mű elkészítésére Stróbl Alajos szobrászművészt kérték fel, aki 1898-ban kezdett munkához, és 1903-ban fejezte be.
A gazdagon díszített lovon ülő uralkodó bronzalakját a koronázási palást fedi, kezében a kettős kereszt, fején korona, fölötte aranyozott glória.
Stróbl készítette a szobor talapzatának domborműveit is, amelyek István uralkodásának kimagasló mozzanatait ábrázolják: koronázását, a törvényhozást (képünkön), a templomépítést és Bécs hódolatát. A román stílusú, oszlopokkal és oroszlánokkal díszített, mészkőből készült szobortalapzat Schulek Frigyes tervei szerint készült.
Senyei Károly Szent István-szobra (1911) a Hősök terén
Senyei Károlynak három István király-szobra van Budapesten. A legelső a Szent István Társulat egykori székházának a homlokzati bélletes fülkéjében áll 1898 óta. (Ma az épületben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem működik.) Az államalapító itt idősebb férfiként, egész alakban jelenik meg, fején a Szent Koronával.
A Szent István Bazilika főkapuja feletti tondóban elhelyezkedő arc ehhez hasonló, ez nem sokkal később, 1902-ben készült.
Az uralkodó harmadik, Senyei Károly mintázta szobra a Hősök terén áll, a szoborgaléria nyitó alkotása. 1911-ben került a helyére. Az uralkodó itt fiatalabb, és mozdulata is dinamikusabb. Jobbjában ugyanúgy a kettős keresztet emeli magasba, azonban a baljában kardot tart.
Strobl Alajos Szent István király-szobra (1905) a Szent István Bazilika szentélyében
A Szent István Bazilika főoltárának főalakja a várbeli lovas szoborhoz hasonlóan Stróbl Alajos munkája. Az 1905-ben készült márványszobor egyszerű, ünnepélyes, bal kezében országalmát, a jobban pedig kettős keresztet tart. Hosszú haja és fiatalos arca egészen krisztusi.
Kő Pál Szent István-szobra (2001) a Gellért-hegyen
A Gellért-hegyi sziklakápolna előtt álló szobor Szent Istvánt a lova mellett állva ábrázolja, összekulcsolt kezében egy román kori templom modelljét tartja. A szobrász Istvánt fiatal, jámbor férfiként ábrázolja. Esendőségét felerősíti a lovagi lábbeli, amelynek hosszú orra lelóg a talapzatról, némi iróniát csempészve ezzel a műbe.
Melocco Miklós: Szent István megkoronázása (2011), Esztergom
A közel 12 méteres alkotás Istvánt kétszeres életnagyságban ábrázolja. A király háttal áll a Dunának, szemből koronát helyez fejére a koronázó püspök. Az alkotást keretbe foglalja a boltívként megjelenő, valójában a koronát szimbolizáló ív, tetején a félredőlt kereszttel.
Ispánki József Szent István király- és Gizella királyné-szobra (1938) Veszprémben
Gizellának és Szent Istvánnak nagy hagyománya van Veszprémben. Gizella királyné itt alapította az első püspökséget. Az ő tiszteletükre emeltek szobrot 1938-ban. A vár főutcájának végén kialakított kilátóteraszról a sziklás Benedek-hegyet, a vár alatti kanyargós utcákat, régi és új házakat, a Sédet és a viadukt ívét látjuk.
Szanyi Borbála Szent István király-szobra (2020) a debreceni Dósa nádor téren
A fekete gránittalapzaton álló szobor az uralkodó méltóságát, szentségét fejezi ki. Nem a harcost ábrázolja, hanem a magyar államot stabil alapokra helyező uralkodót. A lefelé tartott kard az erő és a védelem szimbóluma.
Szabolcs Péter alkotása (2000) Százhalombattán
Szabolcs Péter Munkácsy-díjas képzőművész Szent Istvánt ábrázoló szobrát 2000-ben állították fel Százhalombattán, a Szent István téren. A király kitárt karjai mintha védeni akarnák a város lakóit.
Horváth Lajos alkotása (2014) a Gyilkos-tó partján
Az életnagyságú tölgyfa szobor, Horváth Lajos alkotása a székesfehérváriak ajándéka, amelyhez számos székesfehérvári civil és önkormányzati szerv is hozzájárult. A 2014-ben felavatott alkotás tulajdonképpen hálaajándék Gyergyószentmiklós közösségének, hogy az 1944-ben itt hősi halált halt székesfehérvári katonák sírhantjait 70 éve gondozzák.
Nyitókép: Shutterstock / Benjamin Clapp
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
