_D0A4672_Copy
Balog Zoltán

Szentandrássy István Hajnali kilovaglás Pélivel, Cholival, Hontalannal és Fátyollal a Mindenség felé című kiállítása egyszerre emelkedik mennyei magasságba és foglalkozik a hétköznapok világával ? tette hozzá Balog Zoltán. A miniszterelnöki biztos beszédében méltatta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, aki 2017-re megfestette az 1956-os események hőseit Szentandrássy Istvánnal.

 

Az elmúlt években nagy sikerrel vonultatta fel a kortárs képzőművészet nagy alakjait a MANK Nonprofit Kft.: kiállítást rendezett Deim Pálnak, Balogh Lászlónak és Konok Tamásnak is, és megtisztelő, hogy ezt a illusztris névsort Szentandrássy Istvánnal folytathatja ? mondta el Tardy-Monár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

 

_D0A4467_Copy

?A mai találkozás más szempontból is fontos, a kiállítás túlmutat egy-egy életmű bemutatásán, a művész munkái kuriózumnak számítanak a magyar művészet palettáján, személye fontos szimbólummá érett az elmúlt csaknem három évtizedben, hiszen azt a felismerést és folyamatot fémjelzi, amely az autentikus cigány képzőművészetet a kortárs képzőművészet szerves részeként ismeri el? ? fogalmazott. Hozzátette: Szentandrássy István munkái magukban hordozzák a messziről hozott cigány hagyományok és értékek tiszteletét.

 

Szentandrássy István 1957. augusztus 26-án született Budapesten, majd állami gondozottként nőtt fel, szorongásait először versekbe öntötte. Péli Tamást, az első hivatásos cigány festőművészt tartja mesterének, akitől megtanult festeni, és akinél először találkozott a cigány kultúrával és saját cigány identitásával. Munkásszállások lakójaként vándorlásai során életsorsokat, élettörténeteket ismert meg, figyelmét pedig egyre jobban felkeltette a perifériára sodródott emberek fennmaradásért folytatott küzdelme.

 

_D0A4343_Copy
Szentandrássy István

Az 1980-as évekre bontakozott ki Szentandrássy István európai, elsősorban az olasz reneszánsz által inspirált festészete, amelyet a maga módján formált és teremtett újjá. A ?80-as évek elején ismerkedett meg először a modern spanyol líra megújítójának és jelentős alakjának, Federico Garcia Lorca költészetével. Egy évtized múlva koncentrálódtak benne a lorcai élmények, majd 2002-től 2003-ig, egy év alatt festette meg a Cigány románcok című, öt darabból álló nagyméretű, a mágikus realizmus és a szürreális fantázia összefonódásából született sorozatát. Lorca művészete elemi erejű hatást gyakorolt a cigány irodalom és előadó-művészet fejlődésére is.

A kiállítás szeptember 9-éig, hétköznap 9-től 17, hétvégén 10-től 17 óráig látogatható.
Fotók: Csákvári Zsigmond