Mindnyájunk felelőssége kulturális örökségünk védelme és támogatása pénzzel, munkával, lelkiismerettel, ötlettel, javaslattal és vízióval, hogy továbbra is inspirálhasson, formálhasson, illetve összeköthessen felnőtteket és gyermekeket – fogalmazott a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára Lakiteleken.

Szentmártoni-János-Hartyányi_001.jpg
Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu

Szentmártoni János A kultúra közös ügyünk – Befektetés a kultúrába elnevezésű, a Nemzeti Művelődési Intézet XIX. stratégiai konferenciáján elmondta: „A kultúra olyan az embernek, mint halnak a víz, szülő és éltető közege.” Kiemelte, aki a kultúrába fektet, az a társadalom mentális egészségét segíti megőrizni, a kultúrába való befektetés nemzetmegtartó erővel bír – fogalmazott a helyettes államtitkár, hozzátéve: „A kultúra a gyermekeinkbe való befektetés is, hogy épek maradhassanak, hogy továbbvihessék az örökséget, és esélyük legyen jobbá tenni a világot.” Szentmártoni János szerint az állam nem tud annyi kulturális rendszert fenntartani, amennyire igény volna. Szélesebb összefogásra van szükség, és a mecenatúra kultúrájának újraépítésére.    

Hangsúlyozta, hogy az üzleti és a kulturális kapcsolatok előmozdításának az elkövetkező időszak egyik legkiemeltebb feladatának kell lennie. Az üzleti és kulturális szektorok közötti kommunikáció és együttműködés segítheti az innovációt és a megújulást mindkét területen – tette hozzá. Lezsák Sándor, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke szerint a kultúrával, a közművelődéssel foglalkozó szakemberek tevékenysége a folyamatos megújulás és újragondolás képességét kívánja meg szakmai és gazdasági tekintetben is. Az esetleges kudarcokból pedig újabb lendületet kell szerezni. Egy-egy elmaradt siker nem meghátrálásra, hanem fejlődésre kell ösztönözze a szakembereket – fogalmazott.    

Felidézte, hogy a kezdetekben számos találkozót szerveztek a vármegyében, hogy felkutassák és összegyűjtsék a helyi értékeket. Kevesen gondolták még akkor, hogy törekvéseik mozgalommá fejlődnek, majd törvényt is alkotnak a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok védelme érdekében – tette hozzá. Novák Irén, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője szerint a közművelődés közös kincs és érték, a hagyományátadás, a hagyományőrzés, a tehetségek azonosításának, a tehetség gondozásának a terepe, „aki a közművelődést támogatja, az a jövőbe fektet be” – fogalmazott. Mint mondta: a közművelődési szakemberek abban hisznek, hogy a kultúra és a közösségek nem csupán erőforrást jelentenek, hanem boldogabb embereket is. Követik a kulturális élet változásait, szélesítik a látókörünket, adaptálják a jó ötleteket, és új dolgok születésénél segédkeznek. Biztosak abban is, hogy „a kultúrára erőforrásként tekinteni nemcsak számukra, hanem a leendő vagy a mostani támogatóknak is fontos”. Az ügyvezető szerint a közművelődésbe befektetni olyan, mint egy alapkutatást támogatni. Nem gazdasági haszon reményében, nem kifejezetten gyakorlati céllal, nem azonnal látható eredményért és nem előre pontosan meghatározó kimenettel kell vállalni a mecénásnak ezt a feladatot – tette hozzá.