„Egy teljesen megőrzött, eddig feltáratlan hajóroncsról van szó, a Krisztus előtti 3. századból, antik amfora rakománnyal, a roncs 50 méteres mélységben fekszik” – írták a sajtóközleményben, hozzátéve, hogy ez a legkorábbi ismert hajóroncs az Adriai-tenger keleti partján. A hajó maradványait a horvát és az olasz haditengerészet flottájának aknaelhárító búvárai találták meg egy közös kiképzés során.
A kulturális minisztérium rámutatott, hogy a víz alatti gyakorlat helyszínét a területen található lehetséges régészeti leletekről szóló korábbi információk alapján választották ki, a védelmi minisztériummal, a spliti egyetemmel és annak műkincsmegőrzési részlegével együttműködve.
A kutatás körvonalának meghatározása után megkezdődött a tengerfenék többrétegű felmérése, a kapott adatok feldolgozásával pedig sikerült kimutatni, hogy régészeti lelőhelyről lehet szó – tették hozzá. Magát a hajóroncsot már víz alatt dolgozó régészek tárták fel.
„A lelőhely pontos történelmi összefüggéseit, kiterjedését és egyéb jellemzőit a jövőbeni régészeti kutatások határozzák meg, amelyek alapján tervek készülnek a védelmére, állagának megóvására és a talált leletek bemutatására” – fogalmazott a tárca.
Fotó: Kulturális és Médiaügyi Minisztérium, Horvátország / Saša Denegri és Robert Kramarić
